Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből (A könyvművészeti kísérletezés évei)

A KNER-KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETÉBŐL A könyvművészeti kísérletezés évei * (1916-1919) PAPP JÁNOS A Kner-könyvkiadás törtenetének első jelentős korszaka mintegy évtizednyi időszakot jelent (1908-1915); - ennyi kellett ahhoz, hogy a pályakezdő Kner Imre végigjárja azt az utat, amely önálló könyvművészeti elveinek kialakításához vezetett. Sok-sok vívódás, kísérletezés, tanulás és harc árán jutott el a magyar könyvművészetben is uralkodó szecessziós megoldásokkal való szakításig. Már a 10-es évek első felében számos újszerűen tipografizált könyvével (Erdős Renée: János tanítvány (1911); Thomas Mann: Halál Velencében (1914); Lányi Sarolta: A távozó (1915) - a gyakorlatban is igazolta elméleti megállapításainak helyességet és kivitelezhetőségét. - Ezek a Kner-kiadványok azonban mégis inkább csak előzetes felmérésnek, próbálkozásnak, semmint könyvművészeti kísérletezésnek tekinthetők. A történelmi események alakulása, a világháború kitörése nyomán fellépő, a nyomdai munkát is érzékenyen érintő egyre romló gazdasági viszonyok, a könyvkiadást addig lehetővé tevő üzletág (báli meghívók készítése) jelentős visszaesése éppen akkor törte derékba a gyomai könyvkiadást, amikor az első eredmények a továbbfejlesztés és kibontakozás lehetőségét ígérték. Knerék könyvkiadói tevékenységében a próbálkozásnak, előkészületnek tekinthető első évtizedet (1908-1915) a könyvművészeti kísérletezés időszaka követte. Ezen a téren az első lépéseket a világháború kitörésekor kényszerűségből leállított kiadói munka újraszervezése, valamint az a belső döntés jelentette, mely szerint a kiadói üzletág vezetését teljes egészében Kner Imre vette át. „... 1915 második felében elhatároztuk, hogy újból nekifekszünk a könyvkiadásnak. Már az 1907. esztendő óta legidősebb fiam, Imre irányította az üzem technikai vezetése mellett kiadványaim kiállítását, a háború előtti években pedig osztozott velem a megválogatásban is. Kiadói tevékenységünk 1915. évi újraszervezésétől kezdve ennek az üzletágnak a vezetését teljesen neki engedtem át."

1 - írja a nyomda alapítója: Kner Izidor. A fiatal Kner Imre bemutatkozása egy „lázongó vitairat" volt, melyben a hazai könyvkiadás szégenytcljes viszonyait ostorozta.,, A magyar könyv jelenéről és jövőjéről'' címmel a Könyvtári Szemlében megjelent tanulmány* a bevezetést jelenti Kner Imre tipográfiai és könyvművészeti elveit, nézeteit, elképzeléseit tartalmazó munkáihoz. Alihoz, hogy megértsük és igazolva lássuk Kner Imre munkásságát, a Kner-könyvkiadás koncepcióját, részletesebben is taglalnunk kell e tanulmány alapvető gondolatait. A bevezető megállapítja a fájó igazságot:,,.. .ma az irodalom nem a nemzeté, az irodalom ügye nem nemzeti ügy, - a tömegek nem lelkesülnek azért az iij irodalomért, amelynek képviselőit kezdi ismerni és elismerni a külföld is, s amely iij magyar irodalom egyedül hordja magában a továbbfejlődés lehetőségét."

3 * A dolgozat egy készülő nagyobb munka része. 307