Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Káplár Károly: Az eszközkoncentráció hatása az orosházi járás mezőgazdasági szövetkezeteiben

Az eszközkoncentráció hatása az orosházi járás mezőgazdasági szövetkezeteiben KÁPLÁR KÁROLY i. A termelőszövetkezetek egyesülésének előzményei Az 1971-75. évet felölelő IV. ötéves tervidőszakban az orosházi járás mezőgazdasági szövetkezeteiben jelentős változások történtek. A változásokat a szövetkezetek egyesülése jelentette. Az i960, évi átszervezést követően néhány termelőszövetkezet egyesült, azonban akkor elsősorban személyi okokból, tárgyi feltétel - gép, eszköz, berendezés - hiánya miatt a termelési eredmények alig emelkedtek. Hiányzott a vezetők nagyüzemi vezetői tapasztalata, a munkaszervezés, a munkafegyelem hibái miatt lényeges javulást az egyesülések nem hoztak. Az 1961-65. közötti II. ötéves terv idején az orosházi járás szövetkezeteiben a búza átlagtermése 20,85 a kukoricáé 33,71 q/ha volt. A szóródás búzánál 5 éves átlagban 14,42-24,48 q/ha között alakult, kukoricánál a legalacsonyabb 26,06, a legmagasabb 42,57 q/ha volt. A legmagasabb termést elérő szövetkezetben a búza vetésterülete 487, a legmagasabb kukoricatermést elérő szövetkezet vetésterülete 208 ha. A 60-as évek közepétől, de különösen az új gazdasági irányítási rendszer bevezetését követően, a szövetkezetek termelési eredményei ütemesebben emelkedtek. A fő figyelem a növénytermesztés eredményeinek javítására irányult. Emelkedett a felhasznált műtrágya mennyisége, szélesedett a vegyszeres növényvédelem, nagyobb teljesítményű talajművelő, betakarító gépek jelentek meg. A repülőgépek alkalmazása műtrágyaszórásnál, de különösen a gyomirtó vegyszerek kiszórásánál mind nagyobb - néhány száz hektár - területű táblák kialakítását indokolta, de a nagyobb munkaszélességű talajművelő vető- és betakarító gépek is a nagyobb táblákon voltak racionálisabban üzemeltethetők. Időközben gyarapodott a nagyüzemi vezetői tapsztalat, éreztette hatását a szakember-, szakmunkásképzés. Jó példával szolgáltak az állami gazdaságoknál bekövetkezett összevonások, s annak a termelés eredményére gyakorolt hatása. Elsősorban a gyengébben prosperáló gazdaságok kerültek a jobb hatékonysággal gazdálkodó üzemekhez, s így rendszerint a korábbi kisebb gazdaságok termelési eredményei a nagyobb üzem magasabb szintjére emelkedtek. A nagyobb teljesítményű gépek, eszközök, berendezések alkalmazásának szükségessége is az anyagi eszközök koncentrálását indokolta. A szövetkezetek nagyobb arányú egyesülését siettette, hogy feszültségek alakultak ki a községekben, nagyközségekben amiatt, hogy a kisebb termelőszövetkezetben gyakran jelentős különbségek alakultak ki a növényterme298