Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Elek László: Irodalmi nevelés, dialektikus gondolkodás, iskolareform

tevő arra tanít a múlt évszázadok igazságait összefoglalva: hogyan éljünk, hogyan gondolkodjunk, hogyan tájékozódjunk az élet nehezen áttekinthető útvesztői között? Miért nem lesz sokak számára nélkülözhetetlen társ, a lélek gyógyszere a könyv ? „... Egyszerre remény és vigasz, fény és erő, bátorítás és forradalom, a szív megnyugtató melege és az okosság illata?" Azért, mert keveset, vagy mert rosszul, felszínesen olvasnak? Mindkettővel baj van. Az iskola a tanulók túlterhelésétől félve, alig ír elő kötelező olvasmányokat, még kevésbé kéri azokat tüzetesen számon. így aztán nem is nevel olvasókat. A tanárok különben a rövidebb lélegzetű műveket tárgyaló órákon sem értelmezhetik kellő mélységükben a verses vagy prózai szövegeket (nincs is túl sok idejük reá). Nem alapozzák meg a helyes szövegértést, inkább csak olyan ismereteket közölnek, amelyeket az egyes írókról-költőkről az érettségin tudni kell. Pedig igaza van Szentimrei Jenőnek: „Az írás-olvasástól a költői mű teljes átéléséig olyan hosszú az út, hogy arra külön nevelni kell." Amíg ugyanis valaki érzéketlenül, gondolkodás nélkül olvas, vagyis nem ad semmit hozzá saját lelkéből a költő képeihez és gondolataihoz, addig a könyv is csak halott betűk rengetege lesz: nem válik éltető erővé, tápláló eledellé. Értelmezni és érteimeztetni kell tehát a szöveget, végig kell járni és járatni azt az utat, amelyet az író is megtett. A műveket ugyanis JózseJ Attila szavaival szólva „költő és olvasó együtt alkotják. A költő írás közben olvasó is, s a költemény tudatformáját, az ízlést, az esztétikai szabályt a költő az olvasóból vonja el." Vagyis a mű megértése az olvasótól is komoly erőkifejtést kíván; Illyés Gyula szerint annyit, amennyit „a költő fejt ki a megértés érdekében". Ha mármost a szöveg tudatos megértetésére irányuló törekvést a tanulók írásbeli kötelezettségének a tükrében nézzük, úgy még inkább aggasztó és elszomorító a helyzet. Az irodalmi órák számának leszállítása egyrészt a tananyag csökkentését, másrészt az írásbeli dolgozatok, házi feladatok csaknem teljes eltűnését vonta maga után. Fáj belegondolni is, hogy pl. a nemrég közreadott általános iskolai irodalmi tantervtervezet az évi mondd és írd 3 írásbeli dolgozaton kívül nem kötelezi (igaz, nem is tiltja) az V-VIII. osztályokban tanító tanárokat arra, hogy iskolai vagy házi írásbeli munkákat írassanak, s ez a gimnáziumban és a különböző típusú szakközépiskolai osztályokban sincs másként. Feltehető a kérdés: hogyan lehet jó szövegértésre, módszeres gondolkodásra nevelni, ha a „gondolat árnyalásának, pontossá és hatékonnyá tételének eszközére, az írás-olvasásra igazában nem nevelünk? Legfeljebb csak 10 éves korig. Addig ugyanis a fogalmazás és beszélgetés órák tudatos felhasználásával lényegében még az életkornak megfelelő készségre tesznek szert a gyerekek. Utána azonban vége a szervezettségnek. A tanulókat „elönti a szóáradat", s a modern tömegkommunikációs eszközök által is felduzzasztott, nagyrészt feldolgozatlan információtömeg mérhetetlen károkat okoz. Logikátlanná teszi a gondolkodást, zavarossá a fogalmakat, szürkévé, közhelyszerűvé, pongyolává a stílust. Tipikus vonás ez, nincs benne - sajnos - semmi túlzás. Felsőfokon tanuló hallgatóink tervezeteinek igénytelen megfogalmazása, szóbeli megnyilvánulásainak zavarossága gyakran ad szomorú igazolást reá. Lázár Imrének, a Magyar Óvónőképző Intézetek Neveléstudományi Közleményei X. kötetében megjelent s az óvónőképzős hallgatók szakmai és kulturális igényszintjének és hivatástudatának jellegzetességeit elemző, jelentős tényanyagra támaszkodó tanulmánya még egy-két számszerű alátámasztást is nyújt hozzá. Statisztikai felméréseinek adatait összesítve például azt a lehangoló tanulságot kellett leszűrnie, hogy a hallgatók 30 %-a saját bevallása szerint sem néz vagy csak esetleg néz utána egy-egy olyan szó vagy kifejezés jelentésének, amelyet hallva vagy olvasva nem ért pontosan. Úgy is fogalmazhatunk vele együtt, minthogy a kérdőíves felmérések általában kedvezőbb képet 282