Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Zilahi Lajos: Adatok a tanyai iskolák felszabadulás utáni életéről

Adatok a tanyai iskolák felszabadulás utáni életéről ZILAHI LAJOS A tanyai iskolák helyzetéről - feldolgozások hiányában - keveset tudunk. A felszabadulás utáni fejlődésük, különleges helyzetük miatt pedig megérdemlik a figyelmet. A felszabadulást követő időszakban (1944-1950) is több fontos társadalmi, politikai változás hozta magával, hogy a tanyai iskolák különleges helyzetbe kerültek (földosztás; közigazgatási átszervezés; államosítás). Körülményeik, felszereltségük, a szülők szemlélete stb. további adalék a tanyai iskolák különleges helyzetének bizonyítására. A mezőgazdaság szocialista átszervezése kapcsán a tanyák, az oktatásügy korszerűsítése kapcsán pedig a tanyai iskolák sorsa pecsételődött meg, mivel ez utóbbiak a legtöbb hátrányt az utolsó időkig sem tudták feloldani. Az Orosháza-Szentetornyán volt tanyai iskolák irattári anyaga a levéltárba került. Ebből az anyagból merítettünk a dolgozat elkészítéséhez: az eseményekben, változásokban gazdag első hat esztendő adatait vizsgálom egy önálló igazgatású tanyai iskola, a szentetornyai I. körzeti iskola irattári anyaga alapján. A felszabaduláskor a szentetornyai I. kerületi iskola igazgatóságához 4 osztatlan tanyai iskola tartozott (br. Eötvös-féle iskola, a keletoldali, a sósföldi és a szántómajori - Baumgarten-féle - iskola), a Székács-majori iskolát ugyanis már a 40-es évek elején Nagyszénáshoz csatolták. Ujabb osztályok nyitására csak 1948-ban került sor. A szentetornyai I. körzeti iskola igazgatásához tartozó tagiskoláknak hatalmas felvevő területe volt, lényegében az egész volt szenttornyai puszta. Felszabadulás, földreform, iskolareform Az 1944/45-ös tanév előkészítését a szentetornyai I. kerületi tanyai iskolák nevelői augusztus második felében megkezdték. Úgy látszott, hogy a rendkívüli helyzetben is, szeptember elején megkezdhetik a tanítást, az események azonban a háborús helyzet alakulása miatt gyorsan változtak. A tanfelügyelőségen keresztül történt katonai mozgósítás (az 1921-22-23-ban született tanítók behívása „közérdekű munkaszolgálatra") érzékenyen érintette a kislétszámú testületet: szept. 3-ra katonai szolgálatra hívták be Kálmos Mihály igazgatót.

1 Két tanítónő és egy tanító maradt a szenttornyai pusztán egymástól távol eső 4 tanyai osztály munkájához. Végül is szeptemberben nem kezdődött meg a tanítás a négy tanyai osztályban. Orosháza és környéke 1944. október 6-án felszabadult. A szovjet csapatok hamarosan továbbvonultak, gyorsan konszolidálódott a helyzet Orosházán és Szentetornyán is.

2 Az iskolák elhanyagolt állapota, a tankönyv- és felszereléshiány, a tanítóhiány sem akadályozta meg, hogy a tanítás lényegében az orosházi városi iskolákkal egyidőben, november 20-án megindulhasson.

3 (Az Orosházához tartozó tanyai iskolákban csak később kezdődött el a munka.) A tanítás megkezdése így is egyik jele volt annak, hogy a háború elvonult a tanyák felett. A községi elöljáróság ellátta az iskolákat tüzelőfával, a tanítók pedig január végéig előre megkapták még a fizetésüket is. A tanulók oldaláról főleg a ruha- és cipőhiány nehezítette a helyzetet. A tanítás rendkívül 232