Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Zilahi Lajos: Adatok a tanyai iskolák felszabadulás utáni életéről

magas hiányzás mellett folyt. Mindenesetre a testület 1945. január 17-én tartott értekezletén az igazgató azt jelentette, hogy a karácsonyi szünettől eltekintve folyamatos munka folyt minden iskolában. Az iskolákat érintő politikai események januárt követően felgyorsultak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete alapján a testület mind a négy tagja már február első napjaiban kérte leigazolását a Járási Igazoló Bizottságtól.

4 Február 2-án új képviselőtestület alakult a községben, és újjáalakították az iskolaszéket is. A testület pedig saját hatáskörében döntött, hogy a tananyagból egyes történelmi részeket ki kell hagyni, és az olvasmányokat a földrajz és természetismeretekkel kapcsolva tanítják.

5 Februárban lezárult az első félév, a hónap utolsó napján a tanulók megkapták a félévi bizonyítványokat. A háború utáni helyzet miatt ebben a három hónapos félévben, minden addigi átlagot meghaladóan magas lett a hiányzók aránya. A félévi értekezlet így összegezte iskolánként a helyzetet: A beiratk. tan. száma Félévig kimaradt Állandóan mulaszt Iskolába Sósföldi iskola 54 8 3 43 Keletoldali iskola 32 I 12 19 Eötvösi iskola 71 3 10 58 Szántómajori iskola 38 30 8 Február elején a megyei tanfelügyelőség új tartalmú levélben szólította fel az iskolákat március 15-e megünneplésére. „Nemzeti gyengeségünknek pedig örökös osztályellentétekben való morzsolódás volt a mindenkori oka. Az uralkodó társadalmi osztályok rabszolgasorsban tartották a magyar nép nincstelen millióit!..." Az új osztályszempont megjelenését a testület egy polgári demokratikus fordulat jeleként fogadta. A megalakult demokratikus szervek, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete fontos munkát vállal a változások indokolásában. Az ország felszabadulását követően a demokratikus szellemű felhívások egyre szaporodtak. A szenttornyai határban a tavasz végére szemmel láthatóan elkezdődött az új élet. A nincstelenek földhöz juttatása itt már március 30-án megtörtént.

6 Nagy kitelepülés indult meg, ami előrevetítette, hogy az oktatásban is új igények jelentkezésével kell számolni. A földosztás után röviddel az igazgató is kérte a községi Földigénylő Bizottságot, hogy az iskolák gyakorló területét az iskola szomszédságában adják ki. Erre a nagy- és középbirtokok szétosztása kapcsán mód nyílott. A testület mellett szól, hogy már akkor, abban a politikailag nehéz helyzetben kérni mertek az iskola érdekében, az iskolával szomszédos volt nagygazdák földjéből (a keletoldali iskolánál például a volt Vízi-féle földből kértek 3 holdat).

7 Már áprilisban megkezdődött a tanév befejezésének előkészítése. A sok hiányzás, a csonka tanév és az iskolák oktatással kapcsolatos belső problémái indokolták, hogy csak a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket tanítsák meg a tanulókkal. A rendkívüli tanév végül is a tervezettnél később zárult. Az ismert okok miatt július 7-ig folyt a tanítás, az év végi vizsgákat pedig 9-e és 13-a között tartották meg.

8 A testület a tanévi vizsgák mellett a nagyobb tanulókat előkészítette a nyári munkában való részvételre is. A tanyai tanítók helytállását az állam bérük, pótlékaik, természetbeni juttatásaik biztosításával ismerte el. A felszabadulás utáni első tanév gondokkal, kétségekkel és bizakodással zárult. Az 1945-ös nyár az új tanév előkészítésével telt el. Az iskolaszék a nyár folyamán - az első számtól visszamenőleg - minden tanyai iskola számára megrendelte a Köznevelést.

9 A folyó233