Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bakonyi Tibor: Orosháza jeles fia: Magyar Ede műépítész

tán a későbbi években is sűrűn megismétel. Utazásairól - a család teljes kihalása folytán - nem maradtak fenn pontos adatok, de az újságok nekrológjai erről így emlékeznek meg: Szegedi Friss Újság :

6 „Sokat utazott külföldön, folyton tanult és fejlesztette képességeit. Ismerte nemcsak az ország, de a külföld valamennyi építési remekét." Szeged és Vidéke:

7 „...bejárta Párizst, Berlint, Münchent és tapasztalatokkal gazdagon tért vissza Szegedre, ahol irodáját megnyitotta". 1904 tavaszán készíti első nagyobb bérháztervét Szegeden, az egykori Valéria tér, ma: Bartók Béla tér - Tábor u. sarkán. A Goldschmidt-ház eredetileg egyemeletes épülete erősen hangsúlyozott tetődíszítményekkel és saroktoronnyal 1905 nyarán készült el. Díszítményeiben már elég sok szecessziós elem található, amelyeken azonban a bécsi, berlini mintakönyvek hatása még erősen érződik. Az épületre 1959-ben emeletráépítés került, s ekkor érthető módon megsemmisültek a homlokzat stukkódíszei. Érintetlenül megmaradt szerencsére az épület anyagszcrűtlcnül áttört, rovarszemhez hasonlító, metszett üvegezésű fakapuja és a kapualj kétoldalán sorakozó, 3-3 db stukkóból készült, virágot tartó leányalak. Szépen formált síkdíszítésű ruharedők, a kacskaringós díszítőelemekkel egyetlen kompozíciós egységet alkotnak. A belépőt virággal köszöntő, napkorong háttérrel eszményített nőalakok tipikusan a szecessziós szimbolika megtestesítői. Első alkotása így töredékesen is ígéretes pályakezdést sejtet és egyben ízelítőt nyújt a századelőn Szegeden tevékenykedő díszítőművészek képességeiből is. Még ugyanebben az évben tervezi a Schaffer-házat, amely hatalmas mérete ellenére, erősen átalakított homlokzatai miatt jellegtelen épületté vált. Eredeti formálásáról csupán a földszint szeszélyes vonalú portáljai és virágindákat utánzó betétrácsai árulkodnak. Magyar Edét állandó elégedetlenség is fűtötte. Épületeinek homlokzatait még építés közben is érlelte, finomította. Erről a Szeged és Vidéké

7-ben ezt olvashatjuk: „Egy-egy munkáján szinte erőfeszítéssel dolgozott. Folyton másította, javította terveit. Sohasem volt megelégedve önmagával. Gyakran éjszakákat töltött töprengő munkában". Az elmélyült szorgalmas munka, a bizonyítani akarás vágya 1906-ban meghozza a várva várt első sikert. Reök Iván

8 - Munkácsy Mihály unokaöccse magánpalotát kíván építeni népes családja számára és ehhez egy térre néző telket vásárol a belvárosban a Kölcsey u.-Bajcsy-Zsilinszky u. (egykor Fekete Sas u.) sarkán, és a tervek elkészítésével Magyar Edét bízza meg. Reök Iván Zürichben végezte egyetemi tanulmányait a kultúrmérnöki szakon 1876-80 táján, s gyakori vendége volt Munkácsy párizsi palotáinak. Fennmaradt levelezésük

9 tanúsága szerint igen jó, baráti kapcsolat fűzte őket egymáshoz. Az egyik 1878-ban kelt Párizsból Zürichbe küldött Munkácsy-levélben ez olvasható: „Szeretném, ha mielőtt haza mennél még láthatnók egymást itt." Majd egy másik levelében Szegedre a Reök családnak ezt írja épülő új párizsi palotájáról: „Lesz a házban billiárd is... Bezzeg ha Iván itt lenne üthetné napszámra." 1891-ben Munkácsy magyarországi látogatókörútja alkalmával Szegeden viszontlátogatást is tett a Reök családnál. Magyar Ede ekkor 29 éves. Óriási ambícióval lát munkához. Szerencsésen megérzi a feladatban rejlő lehetőséget, mivel most nem spekulációs célú bérházat, hanem egy családi palotát kíván tőle a megrendelő. Európai utazásainak élményanyagát és forma•191