Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bakonyi Tibor: Orosháza jeles fia: Magyar Ede műépítész

kincseit felhasználva tervezi meg a Reök-palotát 1906 júliusában, s amely 1907 no­vemberében készült el, kívül belül luxus kivitellel, túlnyomórészt helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. A kétemeletes saroképület rendkívül plasztikus, szinte szobrászi eszközökkel formált homlokzatai már messziről felkeltik a szemlélő érdeklődését, kíváncsiságát. Akaratunkon kívül egyszer csak az épület vonzásába ke­rülünk. Meg kell állni a közelében és végigcsodálni gyönyörű részleteit. Mintha szél mozgatná úgy hullámzanak falsíkjai, mintha óriás gyúrta volna olyan furcsák erké­lyei, mintha tündérek készítették volna olyan varázslatosan szépek virágdíszei. Kris­tálytiszta stílusegység uralkodik az épület minden részletén: a virágmotívumos sze­cesszió. Magyar Ede alkotói módszereiről, célkitűzéseiről nem maradt írásos emlék, de leg­kedvesebb munkatársa, - Takács János építőmester egy visszaemlékezésében 1 0 igen pontosan felidézi a mű létrejöttének körülményeit, szokatlan formálásának indítékait. A szobrászi megoldásokról: „Alapvető a falsíkok hullámos kialakítása. Az egész hom­lokzat mintegy dombormű, a csendes tóparti nyugalom vonalvezetése éles vonalak kerülésével. A lágy árnyékú zárterkélyek, a nyitott erkélyek hullámos alátámasztékai, a lizénák, oszloptörzsek, oromzatok hullámos kialakítása is mind a vízi tájba illő, vízi növényvilág motívumaiból tevődnek össze. Winkler Imre és társai pesti épületszob­rászok dolgoztak a homlokzaton. Ott hordták fel sajátkezüleg, valódi nagyságú szén­rajz vázlatok után, a gipszes mészhabarcs pépet. A homlokzaton alkalmazott stilizált növényi ornamentika az épület lépcsőházában is folytatódik. A gyökérből kinövő Szeged, Reök-palota, 1906-7. (Felújítás előtti állapot) •192

Next

/
Thumbnails
Contents