Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bakonyi Tibor: Orosháza jeles fia: Magyar Ede műépítész

Orosháza jeles fia: Magyar Ede műépítész (1877-1912) BAKONYI TIBOR Ma már természetesnek vesszük Csontváry, Gulácsy, Rippl-Rónai nevének említésekor az európai művészethez való tartozásukat, jelentőségüket, s ezzel együtt azt a tényt, hogy a századforduló magyar képzőművészete négy évszázad múltán ez idő tájt közelítette meg legjobban az európai élvonalat, bár ennek bizonyításához az elmúlt fél évszázad alatt a műkritika sem volt mindig azonos véleményen. Kevésbé köztudott, hogy a századelő másfél évtizedének sok építészeti alkotása is európai értékű. Felépítményi jellegénél fogva az építőipar a „békebeli béke" és a gazdasági fellendülés előnyeit élvezve egyre hatalmasabb és szebb építészeti alkotásokat hozott létre. (A Parlament, a Királyi Palota, a Mátyás templom és a Halászbástya, a Sugárút és a Hősök tere.) Lechner Ödön úttörő jellegű munkássága révén, az önálló „magyar stílus" megteremtésére is sikeresnek induló kísérlet kezdődött. Mivel azonban a császárhű kormányzat értékes kezdeményezésében rebelliót érzett, Wlassics miniszter megakadályozza őt abban,

1 hogy 1901 után állami megbízáshoz jusson, pedig ekkor már olyan remekművek bizonyítják nemzetközi értékű munkásságát, mint az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár épülete. A Lechner által kifejlesztett formakincset tanítványai (Komor és Jakab, Baumgarten Sándor és mások) sikeresen alkalmazzák munkáiknál és ez néhány igen jellegzetes épületet eredményez. (Marosvásárhelyi és szabadkai városháza, Budapesten a Vakok Intézete.) A „fiatalok" egyik csoportja, köztük Kós Károly, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Árkay Aladár Lechner eszméit, magyaros formakincsét az erdélyi népi építészet hagyományaival, a kézművességet hangsúlyozó angol törekvésekkel, a finn faépítészetből meríthető tanulságokkal ötvözik és 1907-13 között számos praktikus, szépen formált épületet hoznak létre. Lajta Bélával és Málnai Bélával együtt megalapozóivá váltak funkcionalista építészetünknek. A szecesszió önálló mestereként említjük meg Márkus Géza nevét, aki a kecskeméti Cifra-házon mesebeli szépségű pirogránit díszítményt alkalmazott. A Vágó testvérek, épületeik különleges formálásával és a hangsúlyos részek jellegzetes festésével értek el említésre méltó eredményt. Mcdgyasszay István, a vasbetonépítés és a korszerű épiiletdíszítés legkorábbi hazai úttörője, több színházat és lakóházat tervezett. A századfordulón haladó szellemben alkotó építészek egyik csoportjához sem sorolható az orosházi születésű Magyar Ede, akit pedig a szecessziós stílus legjellegzetesebb hazai képviselőjének tartunk. Nevét építészettörténeti munkákban hiába keressük, életéről csupán a Magyar •188