Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán: Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása

19- Békés, 1873. szept. 21. Szapáry Gyula belügyminiszter 1873-ban beterjesztett törvényjavaslata tartalmazta a Gyula vonzáskörébe tartozó szomszéd megyebeli községek átcsatolását is. Ez összesen tizenhat települést érintett volna. Történelmünk egyik legbátrabb közigazgatási reformtervéből azonban nem lett törvény (Hencz A. i. m. pp. 117-129.), s így a gyulaiak reménye sem vált valóra. 20. Békés, 1873. szept. 28. 21. Békés, 1873. nov. 2. 22. BML: Békéscsaba nagyközség iratai szn/1873. 23. Kóhn Dávid, 1936: Hatvan év múltán (Viszszaemlékezések). Gyula, p. 98. 24. Békés, 1873. dec. 7. 25. Békés, 1871. aug. 24. 26. BML: Békcs vm. tvh. biz. közgy. jkv. 606/1873. 27. Kóhn D. i. m. p. 103., BML: Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 2/1874. 28. Scherer F. i. m. II. p. 208. 29. BML. Bes. kgy. jkv. 52/1874. 30. Scheret F. i. m. II. 186. 31. Békés, 1874. május 24. 32. BML: Bes. kgy. jkv. 39/1872. 33. BML: Bes. kgy. jkv. 304/1892. 34. Scherer F. i. m. II. p. 216. 35. BML: Bes. kgy. jkv. 210/1896, Scherer F. i. m. II. 218. 36. BML: Bes. kgy. jkv. 282/1896. 37. BML: Békés vm. tvh. biz. közgy.jkv.538/1896. 38. Kóhn D. i. m. p. 103. 39. Gaál Jenő, 1892: Békés megye. Bp., pp. 32-34. 40. Ezzel kapcsolatban: Hencz A. i. m. p. 197. 41. BML: Bes. kgy. jkv. 72/1911. A képviselőtestület egy 24 tagú bizottságot jelölt ki a szükséges teendők elvégzésére. Ennek tagja volt Áchim L. András is, aki a parlamentben is szorgalmazta a népes alföldi községek városi rangra emelését. Ezzel kapcsolatban: Tibori János, 1972: Áchim L. András a békéscsabai szegényparasztság élén In: Áchim L. András emlékkönyv 1871-1971 (Szerk.: Pölöskei Ferenc-Szabó Ferenc). Békéscsaba, p. 86. 42. BML: Békés vm. alisp. ált ir. 20201/1911 alapszám. 43. BML: Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv.991/1911. 44. Szabó Ferenc, 1965: Orosháza története a kiegyezéstől az első világháborúig (1867-1914) In: Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története I—II. Orosháza, I. p. 447. 45. L. a 42. jegyzetet. A dualizmuskori Magyarországon háromféle községet különböztettek meg: kisközség, nagyközség és rendezett tanácsú város. Az utóbbi a járási szervezeten kívül közvetlenül a megyei hatóság felügyelete alatt állt, csak első fokú gazdálkodási és igazgatási hatásköre volt. Szervezete a törvényhatósági jogú városokéhoz hasonlított, az elöljáróságot „hivatásos" tisztviselők alkották polgármesterrel az élen. 46. BML: Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 409/1918. 47. BML: Bes. kgy. jkv. 85/1920. A törvényhatóságijogú város hatásköre megegyezett a megye hatáskörével, mindkettő ún. törvényhatóság volt. A thj. város a közigazgatást első és másodfokon egyaránt ellátta. Ebbe a kategóriába tartozott az egykori szabad királyi városok egy része, továbbá a legjelentősebb települések. 48. Hencz A. i. m. p. 197. A másik a gyomai járás volt. 49. BML: Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 415/1918. 50. BML: Bes. kgy. jkv. 189/1891. 51. Rajtár János, 1961-62: Hogyan lett Gerendás önálló község. Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve, p. 75. 52. Hencz A. i. m. p. 196. 53. BML: Bes. kgy. jkv. 118/1917. 54. Fancsovits György, 1969: A proletárforradalom sajátosságai Békés megyében. In: A Tanácsköztársaság Békés megyében (szerk.: Szabó Ferenc). Békéscsaba, pp. 140-141. 55. BML: Bes. kgy. jkv. 579/1919. 56. BML: Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 796/1921. 57. Békés, 1922. júl. 22. 58. Békés, 1923. márc. 3. A gerendási puszta 1919 márciusában - alig egy hónapra - Békésgerendás néven önálló lett, a Tanácsköztársaság bukása után azonban elvesztette községi jogállását (Rajtár J. i. m. p. 76.). 59. Szabó Ferenc, 1975: A Puszta és a közigazgatás In: Nagy Gyula: Parasztélet a Vásárhelyi pusztán. Békéscsaba, p. 64. 60. BML: Bes. polg. m. ir. 1543/1943. 61. BML: Bes. polg. m. ir. 362/1944. alapszám. 62. Uo. 63. BML: Bes. polg. m. ir. 1662/1938. alapszám. 64. BML: Bes. kgy. jkv. 85/1920. 65. Békés, 1923. ápr. 21., máj. 16., jún. 2. 66. BML: Bes. kgy. jkv. 26/1945. 67. Uo. 68. BML. Bes. polg. m. ir. 1711/1948. 69. Gyula m. város állásfoglalása a megyeszékhely kérdésében. Gyula, 1945. szept. 29. 70. Szabó Ferenc, 1975: A tanácsrendszer megteremtésének előzményei Békés megyében - In: A tanácsok Békés megyében. Békéscsaba, p. 18. •187