Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán: Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása
A felszabadulás után 1944 után néhány év alatt Békéscsaba igazgatási szerepköre jelentősen kibővült, hosszú idő óta vajúdó problémák oldódtak meg egészen rövid idő alatt. 1945 májusában kezdeményezte ismét a város a törvényhatósággá alakulást, 6 7 ezúttal sikerrel. Az 1947:13. tc. Békéscsabát önálló törvényhatósággá minősítette. Hivatalosan 1948. március 15-én lett thj. város. 6 8 Ugyancsak a felszabadulás után merült fel ismét a megyeszékhely áthelyezésének gondolata, ezúttal Orosháza kezdeményezésére. Gyula természetesen ezúttal is tiltakozott, s az áthelyezés ellen közjogi, pénzügyi, gazdasági és közlekedési érveket hozott fel. Ezek túlnyomó része a régi vitákból ismert. Új elem volt, hogy a megyéhez csatolandó községek Gyula közelében vannak, így az új megyebeosztás szerint a város már nem a megye szélén lesz. 6 9 Az áthelyezésnek azonban ekkor még nem voltak meg a szükséges feltételei, s az új megyebeosztást is meg kellett várni. Ennek elkészülése után, 1950. március 16-án lett Békéscsaba gyakorlatilag is a megye székhelye. 7 0 A megyerendszer átszervezésével együtt megszüntették a törvényhatósági jogú város jogállást is, ezután Békéscsaba járási jogú város lett. 1952-ben teljesült a külterületi népesség régi vágya is, Kétsoprony és Telekgerendás önálló településsé alakulásával. A napjainkig eltelt újabb negyedszázad alatt Mezőmegyert a városhoz csatolták, kialakították a városkörnyéki községek rendszerét, Békéscsaba felsőfokú központ besorolást kapott a településhálózat-fejlesztési koncepció kimunkálása során, s a Békéscsaba-Gyula-Békés városegyüttes körvonalai is egyre inkább kibontakoznak. Ezek elemzése azonban - jelenre és jövőre is kiható jelentőségük miatt - már egy önálló könyvet érdemel. JEGYZETEK 1. A területrendezési elképzelések vizsgálata is ezt tükrözi. Vö. Hencz Aurél, 1973: Területrendezési törekvések Magyarországon. Budapest. 2. Implom József, 1971: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. Békéscsaba, p. 41. 3- Uo. 4. Hencz A. i. m. p. 80. 5. Korniss Géza, 1930: Békéscsaba megyei város története alapításától napjainkig. (In: Békéscsaba. Szerk.: Korniss G.) Békéscsaba, p. 26. 6. Csizmadia Andor, 1963: A magyar választási rendszer 1848-49-ben (Az első népképviseleti választások). Budapest, p. 68. 7. Palugyay Imre, 1855: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest, p. 146, 149. 8. Karácsonyi János, 1896: Békés vármegye története I— III. Gyula, I. p. 387, Harsányi Margit, 1936: Békés vármegye története In: Márkus György (szerk.): Békésvármegye. Budapest, p. 88. •186 9. Békés megyei Levéltár (továbbiakban: BML): Békéscsaba képviselő testületi közgyűlésének jegyzőkönyve (továbbiakban: Bcs. kgy. jkv.) 40/1858. 10. BML: Bcs. kgy. jkv. 31/1859. A Bach-rendszer a városi autonómiát ugyanúgy eltörölte, mint a községi önrendelkezést, ezért a városi jogállás gyakorlatilag nem sokat ért. Mivel azonban a városi vezetésben főleg fizetett hivatalnokok vettek részt polgármesterrel az élen, ez a szervezet a lakosságnak többe került, mint a bíró által vezetett községi igazgatás. 11. Idézi Fábry Károly, 1923: A csabai nagy árvíz és egyebek c. munkájában, p. 123. 12. Scberer Ferenc, 1938: Gyula város története I—II. Bp. II. p. 184. 13. Békés, 1871. aug. 24. 14. Békés, 1871. szept. 7., 28., okt. 1., 5. 15. Békés, 1873. szept. 7. 16. BML: Bcs. kgy. jkv. 148/1873. 17. Békés, 1873. szept. 7. 18. BML: Bcs. kgy. jkv. 187/1873.
