Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán: Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása

tőscgct annak, hogy a megyén belül igazgatási szerepkört is kapjon. Ezt nehezítette, hogy nem volt uradalmi központ - később sem lett az s földesurának a vármegyével folytatott viszálykodása sem segítette felemelkedését. Békés megye 1748-as közigazgatási átszervezésekor azonban mindezek ellenére Békés mellett Csaba is szolgabírósági székhely lett.

2 Mivel a megyeszékhely ekkor Gyula volt, a közigazgatási központok a gazdasági élet centrumaival estek egybe. Ez a kedvező állapot hosszabb ideig fennállt, s csak a XIX. század második felében bomlott meg az összhang a három település eltérő ütemű gazdasági fejlődése következtében. Mivel a közigazgatás és a törvénykezés elválasztására ekkor még nem került sor, Csaba másodlagos igazságszolgáltatási székhely is lett, ahol a szolgabírósághoz tartozó lakosok kisebb polgári peres és kihágási ügyeiben intézkedtek. Csaba igazgatási szerepköre 1748 után közel száz évig nem változott. A továbblépés lehetőségét a reform-országgyűlések - elsősorban az 1832-36-os - teremtették meg a községek több fajtájának megkülönböztetésével. így lehetett néhány évvel később (1840-ben) Csaba szabadalmas mezőváros, kikerülve ezáltal a rendezett tanácsot nem tartó községek közül. Még ebben az évben átszervezték a megyei közigazgatást is, s ennek során alakították ki a csabai és a békési járást. Az előbbihez tartozott a csabai főszolgabírói kerület, valamint az orosházi és a szarvasi szolgabírói kerület.

3 A jelentős gazdasági fejlődés az igazgatási szerepkör bővülése mellett a földesúri fennhatóság alóli felszabadulásban is megmutatkozott 1845-ben - országosan is az elsők között. A szabaságharc és az önkényuralom időszaka Az 1848-49-es törvényhozás jórészt meghagyta a régi igazgatási tagozódást. Továbbra is megmaradt a község és a város megkülönböztetése, az utóbbin belül pedig a rendezett tanácsú és a szabad királyi várost ismerték.

4 Rövid időre Csabának is sikerült felkerülnie a városok közé: 1849 júniusában lett rendezett tanácsú város, bár már 1848-ban is kérte ezt.

5 A jogálláshoz tartozik az is, hogy az első népképviseleti választáson - 1848 nyarán - már önálló választókeriilet volt Csaba, a település képviselőt küldhetett az országgyűlésre.

6 A szabadságharc bukása után ismét a régi állapot állt vissza a jogállás terén, sor került azonban olyan nagyarányú közigazgatási változásokra, ami Csaba igazgatási szerepkörét is befolyásolta. Az 1853 júliusában végrehajtott átszervezés után a csabai járáshoz egy mezőváros (Csaba), egy falu (Orosháza), egy szerződéses község (Bánfalva) és kilenc puszta tartozott. Ezzel egyidőben Csaba adókerültci központ is lett.

7 1855-ban néhány települést Békés megyéhez csatoltak, s ezzel együtt ismét megváltoztatták a járási beosztást is. Ez azonban a csabai járást jelentősebben nem érintette. A központ nagy népességszáma következtében a megye lakosságának mintegy negyedrésze ebbe a járásba tartozott. Egyidejűleg sor került - ekkor még csak átmenetileg - a közigazgatás és a törvénykezés elválasztására is. A vármegyei törvényszéket Gyulán állították fel, Csabán pedig a megye négy járásbíróságának egyike működött.

8 1858-ban a megyefőnök megkísérelte visszaállítani rendezett tanácsú várossá Csabát. A „községi tanács rendeztetését" a csabaiak hátrányosnak érezték, s egy küldött•180