Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán: Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása

séget menesztettek a megyei hatósághoz a regi állapot fenntartását kérve.

9 Erre kaptak is ígéretet, a helybeli szolgabíró azonban ennek ellenére 1859-ben elrendelte a tanács rendezését. A csabaiak ekkor a helytartósághoz fordultak a rendezés felfüggesztése érdekében,

1

0 s ezt sikerült is elérniük. A lakosság elsősorban a költségek emelkedésétől és az ősi tradíciók elvesztésétől tartva ragaszkodott annyira a községi jogálláshoz. A korabeli gúnyvers szerint: „A rendezett tanács lesz az a pióca, Mely a mi vérünket lassacskán kiszopja."

1

1 A megyeszékhelyi elmért és a városi jogállásért folytatott küzdelem A kiegyezéstől az őszirózsás forradalomig eltelt több mint fél évszázad - a világháború éveit leszámítva - a gazdasági-társadalmi fejlődés számára viszonylag kedvező lehetőséget nyújtott. Ebben az időszakban lett Békéscsaba a megye gazdasági központja, s ekkor indította a legtöbb rohamot az igazgatási központi rang megszerzéséért is. Ez a küzdelemsorozat - ha célját nem is érte cl - végsősoron pozitíven ítélhető meg, mert a gazdasági és igazgatási szerepkörök összehangolására irányult, akkor is, ha esetenként egészen más volt a jelszó. Az alább leírt küzdelmek társadalmi bázisát főként és alapvetően Békéscsaba számban és gazdasági potenciálban is megnőtt polgári elemei - kereskedők, iparosok, értelmiségiek, közalkalmazottak - jelentették. Békéscsaba az első - még erőtlen - kísérletet 1869-70-ben tette, amikor néhány község támogatásával kérte a megyei törvényszék Gyuláról Csabára helyezését. Ezt nem kísérte siker,

1

2 Csabának meg kellett elégednie a járásbírósággal. 1871-ben - Békéscsaba vasúti csomóponttá válása után - már a megyeszékhely kérdését vetette fel Reök István - Munkácsy Mihály nagybátyja - egy újságcikkben.

13 Szerinte a megye ereje clforgácsolt, nincs megfelelő központja. A megye szélén fekvő Gyula nem alkalmas székhelynek, megfelelőbb a forgalmi központ: Békéscsaba. A kibontakozó sajtópolémiában már kifejtésre került több olyan érv, amely a későbbiek során is többször felbukkant. Csaba elsősorban nagyobb népességére, forgalmi jelentőségére, dinamikusan fejlődő gazdaságára, Gyula pedig a történelmi múltra, jelentős számú értelmiségére hivatkozott.

1

4 Két évvel később ismét fellángolt a vita a megyeszékhely kérdésében. Most is sajtócikkel kezdődött,

1

5 de ezúttal Csaba hivatalosan is megkísérelte a megyeszékhely megszerzését. Erre az alkalmat az új városháza felavatása teremtette meg, az egyik itt elmondott beszédben is szerepelt a probléma.

1

6 A sajtóban folytatott vitába ezúttal többen kapcsolódtak be, mint 1871-ben. A már ismert érveken kívül újabbak is felmerültek: Csaba felvetette a Gyulán lévő megyeház rossz állapotát,

1

7 s vállalta egy új épület biztosítását, ha átkerül a megyeszékhely.

18 Mindkét fél érvelésében helyet kaptak olyan elemek, amelyekből végül semmi sem lett: Gyula a megyék tervezett „kikerekítésétől",

1

9 Csaba pedig a Miskolc-Csaba vasútvonal kiépítésétől várta pozíciója javulását.

2

0 •181