Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán: Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása
Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása DÖVÉNYI ZOLTÁN Közismert - bár gyakran elfelejtett - tény, hogy a jelen problémáinak, gondjainak megoldásához a történelmi múlt ismerete jelentős segítséget nyújthat. A szállóigévé lett „Nincs új a Nap alatt" kitétel jól fejezi ki azt a jelenséget, bogy a problémák jelentős része a történelem folyamán - magasabb szinten - újratermelődik. Ez fokozottan érvényes a közigazgatással, s az ennél tágabb igazgatással kapcsolatban - országos és helyi szinten egyaránt. 1 Egy település - jelen esetben Békéscsaba - igazgatási szerepkörének és funkcióinak alakulása számos folyamat és jelenség kölcsönhatását tükrözi. Ezek közül jelenleg csak a legfontosabbak bemutatására kerül sor, megvizsgálva hatásukat az igazgatási szerepkör alábbi területeire: - a jogállás változása, - a közigazgatásban betöltött szerep, - az igazságszolgáltatási funkció alakulása, - a közigazgatási településhatáron belüli igazgatási problémák. Különösen fontos a mindenkori gazdasági fejlettség és az igazgatási szerepkör kapcsolatának vizsgálata. Az igazgatási funkciók - melyek a társadalmi-gazdasági alakulaton belül a felépítményhez tartoznak - növekvő vagy csökkenő súlya sok esetben a gazdasági alap változásával nem harmonizált, esetenként a kettő szintje között jelentős eltérés volt. A probléma napjainkban is fennáll, ha más előjellel is, mint a múltban. Többek között ezért sincs tanulság híján annak a több évszázados küzdelemnek a bemutatása, amely végsősoron a város gazdasági és igazgatási szerepköre, területi hatása összhangjának megteremtéséért folyt, még ha résztvevői ezt általában tisztán nem is fogalmazták meg. Terjedelmi okokból nem térhetünk ki részletesebben a Békéscsaba kapcsán felmerülő történeti mozzanatok gazdasági és társadalmi okainak, hátterének bemutatására. Utalunk az utóbbi évtized helytörténeti termésének idevágó alkotásaira. A feudális falutól a mezővárosig A középkori Csaba a minden szempontból fejlettebb Gyula és Békés közvetlen közelében nem rendelkezhetett más településre kiható igazgatási funkciókkal. A török kiűzése után újjátelepült falu dinamikus gazdasági fejlődése teremtette meg a lehe•179
