Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A Bódisné-monda mai Békés megyei változatai

népballadák keletkezésére és variánsaira is: Krupa András: Újkígyósi népballadák, Békési Élet, 1974. 542. 8. Oláh György: A boszorkány perek Békés vármegyében, Gyula, 1888. 64. 9. Csákabonyi Kálmán: Bckés megyei boszorkányperek a XVIII. században. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai. Szerk.: Dankó Imre. Gyula. i960. 20. 10. Oláh György, 1888. 67-70. 11. Oláh György, 1888. 83. 12. Oláh György, 1888. 86. 13. Oláh György, 1888. 86. Durkó Antal szerint a Bódizs név első előfordulása Békésen 1772-ből való: Durkó A.: Békés nagyközség története, Békés, 1939. 244. Ma is élnek Békésen Bódizsok (Bódisok). Ezek szerint régen meghonosodott személynév Békésen. 14. Csákabonyi Kálmán, i960. 26. 15. Szendrey Zsigmond: Történelmi népmondák, Ethnographia, 1921. 133. Újfaltisi Szentkereszty Tivadar: Népmondák, Ethnographia, 1922. 86. Krupa András: Hiedelmek - varázslatok - boszorkányok, Békéscsaba, 1974. 296-297. 16. Végh József, 1944. 44. Durkó Antal kézirata szerint is ,,a Csabai út melletti dombon" égették el. 17. Banner János is említést tesz arról, hogy néhány halmot elszántottak. A Borosgyán határrész és a Békés-Mezőberény közötti terület halomneveit idézi, de Bódisné halmát nem említi: Banner János: Adatok a békési határ XVIII. századbeli vízrajzához. In: Öt békési tanulmánya. Bibiotecha Bekesiensis 7. kötete, Békéscsaba, 1972. 62-63. A békési múzeumban található 19. századeleji térképek sem tüntetik fel a halmot. 18. Somlyai Gábor, 1894. 35. 19. Szűcs Sándor, 1936. 46. Szűcs Sándor, 1959. 19. 20. Végh József, 1944. 43. 21. Somlyai Gábor, 1894. 35. 22. A békési II. változat, Somlyai Gábor, 1894. 34. Végh József, 1944. 44. 23. A békési I. változat, Szűcs Sándor, 1936. 46. Szűcs Sándor, 1959. 19. 24. Végh József, 1944- 4325. Somlyai Gábor, 1894. 35. 26. Szűcs Sándor, 1936. 46. Szűcs Sándor, 1959. 19. 27. A sarkadi és a békéscsabai változat. 28. Szűcs Sándor, 1959. 20. A göcseji változat éppen az ellenkezőjét állítja: arról lehetett felismerni a tojást, hogy nem volt „sziéktye" (sárgája): Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése, Kaposvár, 1914. 160. 29. Végh József: 1944. 44. 30. Balassa Iván, 1963. 255. 31. Somlyai Gábor, 1894. 35. 32. A kétnyelvűséget más hiedelmek, így ajeles napokkal kapcsolatos regulák elmondásakor is használják. Erről tanúskodik 1976. november 20-án, szombaton Békéscsabán az Erzsébethelyre (Jamina) tartó 2-es körjáratú autóbuszon ellesett beszélgetés is: - Hol volt ilyen rossz időben ? - Na piaci. (A piacon.) Hát csúnya idő van. Azt szokták mondani: Kata na blaie, Kralún na fade. (Kató sárban, karácsony jégen.) - Tak, tak vravia: (Igen, így mondják:) Ha Katalin csurog, a karácsony kopog. 33. A 80 éves békési Balogh Imre verseket is költ, s közel 450 gépelt oldalon leírta az első világháborús élményeit is. A 91 éves Balogh Imre az I. világháború végéig postás volt, e minőségben a városban elsőként kapott kerékpárt. Majd kaskötéssel foglalkozott. Mohácsi Lászlóné Tornán Erzsébet a mesélésben a társaság lelke, szeret improvizálni, az ismert történeteket is könnyedén, a hallgatóság szájaíze szerint formálja, alakítja. A sarkadi Kovács Albert a hagyományos mesemondó stílus alkalmazója, színes előadó. Ürmös András csanádapácai születésű, számos ottani boszorkányhiedelem ismerője. Járosi Pál szlovákul és magyarul egyaránt szeret mesélni, kedveli a humoros, fordulatos történeteket. •178