Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A melioráció eredményei Békés megyében a IV. ötéves terv időszakában

Mélylazitás a IV. ötéves terv időszakában Békés megyében 1971 1972 1973 1974 1975 Összesen Üzemek száma, db 7 10 20 8 5 _ Mélylazított terület, ha 1789,10 I59i,i5 4ő44,5 1408,5 2248,8 11682 Bekerülési ktg., mFt 1073,5 1659 4842,6 1702 2698 H974,9 Ebből állami támogatás 778,5 802 2374,9 731 1361 6044,4 Erintett térségek (város, község) száma 6 9 12 8 5 A mélylazítási munkálatokra 11974,9 mFt összeget használtak fel megyénkben a IV. ötéves terv időszakában. Digózás A szikes területek javításának hagyományos magyar módszere a meszes altalajterítés, a digózás, amelyet csak ott lehet alkalmazni, ahol márgás altalaj van. Ilyen területek a Tiszántúlon sokfelé találhatók, így Békés megyében is. A talaj alsóbb rétegeiből felhozott magas CaC0

3 tartalmú márga nemcsak kémiailag hat, de a talaj fizikai szerkezetét is javítja. Ennek eredményeként hektáronként 4-6 GE többlethozam jelentkezik. A költségek 3-5 év alatt megtérülnek. A IV. ötéves terv időszakában megyénkben meglepően kicsi területen, összesen 836,1 ha-on végeztek digózásos talajjavítást, amelyet az alábbi táblázat üzemi bontásban mutat be a költségekkel együtt: Digózás a IV. ötéves terv időszakában Békés megyében Gazdaságok Bekerülési Állami Gazdaságok 1972 1973 1974 1975 ktg., mFt támogatás, mFt Szabadföld Tsz Endrőd 25,3 63,2 773 542 Új Barázda Tsz Bélmegyer 93,2 225,5 144,8 52,6 4812 3368 Petőfi Tsz Csárdaszállás OO 67,9 — 55,4 1698 1204 Új Barázda Tsz Endrőd — 64,4 — 624 437 Összesen: 162,3 357,8 144,8 171,2 7907 5551 A táblázatból kiderül, hogy összesen négy gazdaság területén végeztek digózást az elmúlt tervidőszakban. Folyamatosan csak a bélmegyeri „Új Barázda" tsz-ben folyt digózásos talajjavítás az utóbbi négy esztendőben. A digózási lehetőségeket előnyösen támogatja a „Pool" rendszerű önjáró szkréperek alkalmazása. Ezek a gépek nagy munkaszélességük és egyéb kedvező tulajdonságuk folytán új technológiát jelentenek a hagyományossal szemben. Mivel a Tiszántúli •156