Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A melioráció eredményei Békés megyében a IV. ötéves terv időszakában

Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat is beszerzett ilyen gépeket, várható a most beindult V. ötéves terv időszakában a vállalat egész hatásterületén az ilyen munkák növekedése. Üzemi vízrendezés A IV. ötéves terv időszakában Békés megyében a ténylegesen elvégzett vízrendezés területe évenként változó mértékű volt. A tervidőszak első és negyedik évében volt a legkisebb, a harmadik és ötödik évében pedig közel hasonlóan alakult. Nem jellemzi egyenletes növekedés. Összesen 115306 hektáron volt vízrendezés, ami a művelhető területnek 23,2 százaléka. A IV. ötéves terv beindulásáig 62050 hektáron folyt vízrendezés, ehhez hozzáadva a tervidőszak alatti eredményeket, 177356 hektár területet kapunk. Ez az összes művelhető területnek 36 százaléka. Ez a szám kedvezőnek ítélhető ugyan, mégis 12-15 cv~ szükséges ilyen ütem mellett ahhoz, hogy a szükséges vízrendezési munkák befejeződjenek. A munkálatok 33 mezőgazdasági nagyüzem területén folytak, amelyek 28 település (város, község) határában vannak. A legnagyobb kiterjedésű vízrendezési munkát a füzesgyarmati „Vörös Csillag" termelőszövetkezetben végezték x 1602 ha területen. Ez az üzem azóta a növekvő terméseredményekben kamatoztatja a vízrendezést. Nagyságrendben utána a békéscsabai „Május 1" termelőszövetkezet következik 10045 hektárral. Nagyobb vízrendezési munkákat végeztek még a következő gazdaságokban: Dózsa Tsz Gyoma 7621 ha Kossuth Tsz Békés 4763 ha Egyesített Tsz Okány 6969 ha N. Balcescu Tsz Méhkerék 6566 ha Köröstáj Tsz Gyula 5474 ha Munkácsy Tsz Gyula 5416 ha Új Barázda Tsz Bucsa 5220 ha Egyetértés Tsz Sarkadkercsztúr 4728 ha Új Barázda Tsz Bélmegyer 4548 ha Lenin Tsz Nagyszénás 4486 ha Aranykalász Tsz Vésztő 4182 ha Petőfi Tsz Köröstarcsa 4003 ha A többi gazdaságban végzett vízrendezési munka nagysága egy-egy üzemben nem éri el a 4000 hektárt. Külön említést érdemel Gyula város, ahol a felsorolásban szereplő két termelőszövetkezet összesen 10880 hektáron hajtott végre vízrendezést. Hasonlóan kiemelkedő Vésztő község, mert annak határában négy termelőszövetkezet 13349 hektáron végzett vízrendezést. Békés megyében a vízrendezésre felhasznált összeg 64500 mFt volt a IV. terv időszakában. Az összes meliorációs beavatkozások közül a vízrendezés a legnagyobb területű. Ennek oka az, hogy az üzemek hajlamosak ezt a munkát az egyéb meliorációs tevékenységtől függetlenül is elvégeztetni. Ezt a helytelen szemléletet a jövőben módosítani kell és törekedni a komplex meliorációra. •157