Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A melioráció eredményei Békés megyében a IV. ötéves terv időszakában

3. ábra: A Tiszántúlim es Eszak-Keletinngyarországon végzett meliorációs munkák, 1947-1975 között 160 ezer ha "T T" T GE Szolnok Békés Hajdú-Bihar Borsod Szabolcs Heves Csongrád megye zct már biztosított lenne. A jelenlegi gyakorlat hátráltatja a kivitelező vállalat munká­ját, mert a kérelmek benyújtásától (november) kezdve általában 5-6 hónap telik cl a döntés meghozataláig (április). A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat hatásterületen az 1947-75 év idő­szakában végrehajtott meliorációs munkák volumene Szolnok megyében volt a leg­nagyobb (3. ábra). Utána Békés megye következik és alig valamivel kisebb területtel Hajdú megye. Feltűnően kicsi területen végeztek meliorációs munkákat Csongrád megyében. MELIORACIO BEKES MEGYEBEN A művelhető terület nagysága alapján Békés megye az ország harmadik megyéje. Összes területéből 346 700 hektár szorul javításra, ami a művelhető területnek 70,4 százaléka. Ez komoly gondot jelent és nagy anyagi áldozatot követel. A közölt táblázat adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a talajjavítás megyénkben az országos átlaghelyzctnél súlyosabb problémát jelent. Mivel megyénk agrárjellegű, jelentős gazdasági feladatunk a művelhető terület potenciális termőképességének fo­kozása. Mindez nemcsak agrárdolgozóinknak, de megyénk egész társadalmának fon­tos ügye. Ettől függ, hogyan sikerül mezőgazdaságunk fejlesztési elképzeléseit valóra váltani. Egyik döntő tényező mezőgazdaságunk jövője szempontjából, hogy milyen mér­tékben sikerül a meliorációs tevékenységet kiszélesíteni és a gazdaságok vezetőinek hozzáállását ebben az irányban befolyásolni. •152

Next

/
Thumbnails
Contents