Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A melioráció eredményei Békés megyében a IV. ötéves terv időszakában

200 évvel ezelőtt a nagy agrárúttörő, Tessedik Sámuel kezdte meg Szarvason a szikes talajok termőképességének növelését szolgáló beavatkozásokat, márgás altalaj terítésével. Az eljárás a maga idejében korszakalkotó volt és olyan sikeres, hogy korszerűsített módszerében a mai napig használatos. A Tessedik által kezdeményezett „digózás" a talajjavításnak csak egyféle módja volt és nem azonosítható a mai értelemben vett meliorációval. Úttörő munkájának nagyszerűségét ez azonban nem kisebbíti. A digózás speciálisan magyar talajjavítási módszer maradt, de mellette meghonosodtak a „kémiai talajjavítási" eljárások is. A talajjavítás szükségességét megyénkben korán felismerték, ennek ellenére csak clcnyész-ően kis területen volt valamiféle meliorációs művelet. Felszabadulás után döntő fordulat következett. Világossá vált, hogy a mezőgazdaság alapvető termelőeszközének, a termőföldnek termőképessége behatárolja a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelőkapacitását. Egyszerre fontos lett a termőtalajok védelme és termelőképességük javítása. Kiderült, hogy a termelés érdekében felhasznált emberi és gépi munka hatékonysága döntően függ a gazdálkodásra használt termőföld minőségétől, összetételétől, hidrológiai helyzetétől. Érthető tehát, hogy a szakemberek érdeklődése a meliorációs beavatkozások felé fordult. AIV. ötéves terv időszakában Békés megyében a különböző meliorációs műveletek területe a következőképpen oszlott meg. Kémiai talajjavítás: savanyú terület, ha 6187,30 szikes terület, ha 1267,75 mélylazítás, ha 11682,05 digózás, ha 836,19 üzemi vízrendezés, ha 115306 Összesen, ha 135279,29 A meliorációs műveletek évenkénti megoszlását a 4. számú ábra szemlélteti. Megállapíthatjuk, hogy az összes művelet között a vízrendezés területe dominál minden évben. A Békés megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezési osztálya helyes szemlélettel „komplex" meliorációra törekszik és a korábbi gyakorlattól eltérően a jövőben egy-egy öblözetben egyszerre kívánja a műveleteket végrehajtatni. Akkor is így járnak majd cl, ha a területen elhelyezkedő üzemek valamelyike vonakodna a meliorációtól. Vizsgáljuk meg külön-külön a végrehajtott meliorációs műveleteket. Kémiai talajjavítás Békés megyében a IV. ötéves terv időszakában 6187,3 ha savanyú és 1267,7 ha szikes talaj megjavítására került sor. Ezzel a korábbi időszakban már megjavított savanyú talajok összes területe 60308 ha-ra növekedett. Mivel megyénkben ajavítandósavanyú talajok mennyisége 167 904 ha volt, ennek a területnek 3 4 százalékában történt kémiai •153