Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - SZEMLE

úri robotgazdaság volt, ami a paraszti kizsákmányolás fokozódásával járt. A forradalmi demokraták közül többen álltak kapcsolatban Penzával. A kritikus V. G. Belinszkij széles érdeklődési köre, műelemzési módszere és antifeudális világnézete itt bontakozott ki. Ny. P. Ogarjov korai irodalmi tevékenysége és materialista útkeresése szintén Penzához fűződik. A nagy orosz költő M. Ju. Lermontov számos művében tükröződnek a Tarhanyiban eltöltött évek. Az 1861. évi jobbágyreform a penzai kormányzóságban is rabló jellegű volt. így nem véletlenek a csembarszki és a kerenszki járásban lezajlott parasztmozgalmak és a Kangyievkában lefolyt parasztfelkelés. Ezek a legerőteljesebb feleletek voltak a reformra. A parasztmozgalom hatott a demokratikus értelmiségre is. 1855-63-ban a Penzai Nemesi Intézetben tanított I. Ny. Uljanov, Lenin apja, aki haladó pedagógiai elveket vallott és tanártársaival együtt harcolt a demokratikus népművelésért. A későbbi Isutyin-kör számos tagja penzai születésű volt és többször jártak propagandamunkára a kormányzóságba. Az 1890-es evekben az általános gazdasági fellendülés jellemezte a Volga-vidcket is. Megindult a kapitalista nagyüzemekbe koncentrálódás. A mezőgazdaság tekintetében a reform után is megmaradt a földesúri latifundium uralma, csökkent az egy paraszti udvarra eső földterület és előrehaladt a parasztság differenciálódása. Mindez nem maradt hatástalan az iparra sem. Az 1870-es évektől kibontakozott a narodnyikok mozgalma. 1877-78-ban Péterváron a százkilencvenhármak perében sok penzait is elítéltek. A 90-cs evekben jelentek meg Penzában az első marxista körök. 1894/95-bcn N. R. Dobronravov, G. Jelsin és V. A. Karpinszkij alakított forradalmi köröket az értelmiség, a tanulóifjúság és a munkásság között. A kormányzóságban az 1861-cs reform után is kevés iskola volt. A XX. sz. elején a lakosság 85,5%-a volt analfabéta. Nagy jelentőségű volt 1892-ben a Lermontov Közkönyvtár megnyitása. Penza sok neves tudóst adott az országnak, pl. P. N. Jablocskov az elektromosságtan területén, vagy a Beketov testvérek a fizikai kémiában. Penzai területen tanított a történész V. O. Kljucsevszkij. Az ismertetett műben a szakirodalom és a publikált források felhasználása mellett tág teret kapnak a helyi és a központi levéltárak anyagai. A szerzők értékes kézikönyvet adtak a pedagógusoknak és a hallgatóknak, a helytörténet kutatóinak és a szélesebb olvasóközönségnek. Kiemelésre méltók a mű illusztrációi, élvezetes stílusa és a sok találó szépirodalmi idézet. A legkiemelkedőbbnek az osztályharcok vizsgálatát tartjuk a könyvben. A kultúrtörténet részletessége a műben kissé háttérbe szorul. A munkával megismerkedő külföldi olvasónak különösen értékesek a közigazgatás-történeti részek. A szerzők nagy erénye, hogy a történeti szakaszokban súlypontozzák a jelenségeket, elkerülve így az alapfelépítmény kapcsolatok sematikus ábrázolását. A szerkesztők komoly érdeme, hogy a könyv nem mutat színvonalbeli, tartalmi és szerkezeti egyenetlenségeket; jól megírt, gondosan szerkesztett, a terület fejlődési vonalávilágosan feltáró munka áll előttünk. A másik ismertetendő mű a Penza megyei Helytörténeti Múzeum kiadványaként megjelent bibliográfia. M. I. Kalinyinnak a penzai sajtóban megjelent beszédeit, cikkeit, előadásait és fényképeit tartalmazza. Ugyanitt helyet kaptak az általa vezetett testületek 1919-1946 közötti határozatai, rendeletei és azok a hivatalos közlemények, amelyekben szerepelt. Kalinyin volt a vezetője az „Októberi forradalom" agitációs vonatnak, amely 1919-ben járt a penzai kormányzóságban. A kiváló államférfi beszédei és cikkei a kommunista építés szinte valamennyi akkori aktuális kérdését érintették. Kiváló propagandista volt, a lényegről, példákkal illusztrálva, nyíltan beszélt. Je. Szamojlov a penzai napilapokban megjelent anyagokat - a közlemények címe, hz újságok neve és a megjelenés ideje szerint táblázatban foglalja össze. A publikációk értékes anyagot szolgáltatnak Kalinyin életrajzához és kapcsolatához Penza megyével. •121