Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szilágyi Károly: Emlékeim Sinka Istvánról

- Mondd meg azoknak, akik ide küldtek, hogy Sinka István soha, senkinek nem adta el magát. A jövőben sem adja el, még ha éhen kell dögleni, akkor sem. Rendelésre nem vagyok hajlandó írni. így beszélte el akkor nekünk a Szabó Pállal való találkozását s az akkori helyzetét. Később, csak 1956 novemberében találkoztunk újra. Valamilyen írói megbeszélésen. Az értekezlet előtt találkoztunk össze, s beszélgettünk néhány percig. Közömbös dolgokról. Közös ismerősökről, egyéni problémáinkról. A következő években néhányszor meglátogattam még a Keleti Károly utcában. Egyre többet panaszkodott megromlott egészségi állapotáról. Betegsége miatt még zárkózottabb, még érzékenyebb lett. Magános kívülállónak érezte magát. Nem békült ki se a világgal, se az emberekkel. Kisemmizettnek, elhagyottnak érezte magát. Nem jelentett számára különösebb vigasztalást, örömet néhány könyvének megjelentetése sem. Ezt írta a Magános ember panaszá-ban: ,,Oh, talán csak azcrt élek, mert az élet sebemmé lett? Hogy gyógyítsam meg dalommal? fájdalmat a fájdalommal?" 120 Sinka István emléktáblájának leleplezése egykori házának homlokzatán