Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rakonczai János-Simon Imre: A fejlettség területi különbségei Békés megyében népességi mutatók alapján

5

1 1960 1970 3- ábra: A megyék origótól való távolságának változása (1960-1970) I. Baranya; 2. Bács-Kiskun; 3. Békés; 4. Borsod-Abaúj-Zemplén; 5. Csongrád; 6. Fejér; 7. GyőrSopron; 8.Hajdú-Bihar; 9.Heves; 10. Komárom; II. Nógrád; 12. Pest; 13. Somogy; 14. SzabolcsSzatmár; 15. Szolnok; 16. Tolna; 17. Vas; 18. Veszprém; 19. Zala. Az 1960-ban az utolsó öt megye között szereplő Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye 1970-re dinamikus fejlődést produkált, míg Somogy és Tolna megye hátrányos helyzetén nem javított. Megyénk konkrétan a 8., 9. és 10. mutatókban fejlődött legjobban. Amíg ezek 1960-ban még az országos átlag alatt maradtak, addig 1970-re már túllépték azt. Elégedettségre azonban semmi okunk sincs, hiszen az összes többi mutató (kivéve 5.) lényegesen az átlag alatt marad, sőt a 2., 3. és 6. mutató értékében kisebb visszafejlődés tapasztalható. Ezek eredményezik azt, hogy Békés megye az említett változások ellenére még 1970-ben is az utolsó négy megye között szerepel, ami indokolja a megye alaposabb tanulmányozását. 3.2. A Békés megyei regionális vizsgálat eredményei 3.2.1. A szórások vizsgálata A települések megyén belüli differenciáit 1960-ban és 1970-ben is a legnagyobb relatív szórású mutatók fejezik ki legjobban (3. táblázat). A tíz mutató közül mindössze háromnak (1., 7. és 10.) a változása hatott a homogenizálódás irányába. 60