Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rakonczai János-Simon Imre: A fejlettség területi különbségei Békés megyében népességi mutatók alapján

3- táblázat: A vizsgált mutatók relativ és abszolút szórása (Békés megye) Sorszám Relatív szórás Abszolút szórás Abszolút szórás különbsége Sorszám i960 1970 i960 1970 Abszolút szórás különbsége 1. o,39 0,30 29,5 25.5 4,0 2. 0,05 0,05 3.9 4.0 — 0,1 30,26 0,15 6,3 6,4 — 0,1 40,48 0,42 2.3 4,3 — 2,0 50,05 0,06 49,4 60,3 — 10,9 6. o,57 o,49 10,5 16,0 - 5.5 70,46 o,37 11,0 8,9 2,1 8. 0,08 0,18 7.9 25,9 — 18,0 9o,43 0,33 2,4 2,6 — 0,2 10. 0,21 0,25 19,1 17.2 1.9 A legnagyobb abszolút értékű, vagyis a legintenzívebb változások a differenciálódás irányába hatottak. A legnagyobb változás a 8. (a ioo eltartottra jutó keresők száma) és az 5. (1000 nőre jutó férfiak aránya) mutatókban következett be. Ezen dinamikus változások ellenére is mind az 5., mind a 8. mutató a relatív szórások alapján a leginkább homogenizáló három mutató között van. A Békés megyei területi differenciálódás növekedését mutatja az a tény, hogy a legjobban differenciáló két mutató (a 6. és a 4. )abszolút szórása jelentős mértékben növekedett a vizsgált időszak alatt. 3.2.2. Békés megye településeinek homogén csoportjai a) Míg 1960-ban mindössze két várost (Békéscsabát és Gyulát), addig 1970-ben már négyet, (az előbbi kettőt, valamint Szarvast és Orosházát) nem lehetett egyetlen csoportba sem sorolni a más-más mutatóban jelentkező, kiugróan nagy pozitív értékek miatt. Az 1960-ban látszólag nagyobb differenciáltságot mutató (4. ábra) további 6 csoport valójában közelebb áll egymáshoz, mint az 1970-es 5 csoport. A megyében lezajlott változások következtében 1970-re (5. ábra) a városok és közvetlen környezetükben levő települések valamint a megye déli részén megindult jelentősebb szénhidrogén-kitermelés hatására néhány település fejlődése meggyorsult. Ezzel szemben a megye északi részén a szeghalmi járásban, a gyulai járás északi részén és a mezőkovácsházi járás középső részén világosan kirajzolódó elmaradott területek keletkeztek. b) Az egyes csoportok jellemzőit részletesen vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az 1960-ban meglévő több, de egymástól nem sokban eltérő területi csoport a vizsgált 10 év alatt polarizálódott. A fejlett és elmaradott területek határai élesebben kirajzolódnak, mert a fejlődés a városokban és környezetükben volt a legerősebb. Az egyes csoportok a következőképpen jellemezhetők (4., 5. ábra): 61