Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pásztor Emil: Kazinczy Ferenc Szarvason, Tessediknél

TÉWEK MKOMNTMÜK BMLÉKÍK Kazinczy Ferenc Szarvason, Tessediknél PÁSZTOR EMIL A Pedagógiai Szemle 197J. évi decemberi számában érdekes tanulmány jelent meg Tóth Lajostól ezzel a címmel: Tessedik Sdmuel kapcsolatai a jakobinus mozgalom egyes résztvevőivel. Igaz, Tessedik maga nem volt forradalmár, de mint „felvilágosult patrióta reformer, feltétle­nül rokonszenvvel kísérte a jakobinus mozgalmat: szoros kapcsolatban volt egyik-másik részt­vevőjével és vezetőjével" - állapítja meg a szerző (a 1114. lapon). Tessediknek különösen Haj­nóczy Józseffel való bensőséges kapcsolatáról közöl figyelemre méltó adatokat Tóth Lajos, rá­mutatva, hogy erről - Tessedik és Hajnóczy levelezése révén - a helytartótanács és a bécsi kirá­lyi udvar is tudomást szerezhetett. A fenti tanulmány meggyőzően bizonyítja, hogy szoros összefüggés van a magyar jakobinu­sok elítélése és Tessedik híres szarvasi iskolájának bezárása között. 179J. május 20-án kivégzik a budai Vérmezőn Martinovicsot, Hajnóczyt, Laczkovicsot, Szentmarjayt és Zsigray grófot, június 3-án Szolárcsik Sándort és Óz Pált. Ugyanebben az időben vonnak meg Tessediktől is a feljebbvalói minden erkölcsi és anyagi támogatást, annyira, hogy ez év július 12-én kénytelen bejelenteni iskolájának bezárását. Hajnóczy a kivégzése előtti napon búcsúlevelet írt húgához Terézhez, és mellékelt a levélhez egy listát azoknak a nevével, akikkel közelebbi viszonyban volt, s akiktől a húga útján akart elbúcsúzni. A listán többek között Kazinczy Ferenc, gr. Széchényi Ferenc és Tessedik Sámuel neve volt följegyezve. „Hajnóczy - olvassuk az idézett tanulmányban - ezt a jegyzéket és bú­csúleveleit Molnár János pesti ev. lelkész gondjaira bízza. Kcri benne húgát, menjen el min­denkihez, akinek nevét ezen a listán Molnár lelkésznél hátrahagyta." (1106. lap.) Sajnos, a jegy­zék a helytartótanács nyomozóinak kezébe került: így Hajnóczy végső búcsúja csak jóval ké­sőbb jutott el - közvetve - Tessedikhez és a többiekhez, akik politikai szempontból mind gya­nús személyek voltak vagy lettek. Tóth Lajos tanulmánya nem tesz említést arról, hogy Kazinczy Ferenc nemcsak Hajnóczy­val, hanem Tessedik Sámuellal is kapcsolatban állt. Magától Kazinczytól tudjuk, hogy ő 1793 márciusában fölkereste Szarvason Tessedikct. Kazinczy egy 30 évvel későbbi levelében szól erről a látogatásról, igaz, csak mellékesen - egy arcképével kapcsolatosan -, de így is nagyon figyelemre méltó számunkra ez az adat. A nagy írónak az 1820-as években jó barátja volt Guz­mics Izidor (Benedek-rendi szerzetes tanár) és Tatay János (Sopron megyei, lövői plébános). 1823. november 19-én Kazinczy többek között a következőket írja Guzmicsnak: „Hogy Tatai bírja képemet, nem tudtam. Kevélykedem annak a' derék embernek barátságá­val, 's ma fogom azt neki magának is mondani [ti. levélben]. Én igen sokszor vagyok festve, 's néhány ízben igen jól, még többször felette szerencsétlenül. Bécsben 1791. német barátim láták hogy az, a' ki (mind maga érzéséből, mind kivált a capite deminutus Hajnóczy [= a fejé­vel megkisebbített Hajnóczy; utalás a pallossal való kivégzésére] tanácsára) a' strimflisek között 453

Next

/
Thumbnails
Contents