Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Vas Judit: A szlovák jelesnapi táplálkozás emlékei Békéscsabán

Ellenben a gazdasági élet változásával, a technika fejlődésével újabb ételek kerültek be a karácsonyi étrendbe. Az 1930-as évektől a városokban (a gazdagabbak) már töltött káposztát ettek a savanyú káposzta helyett - az evangélikusok este, a katolikusok pedig éjfél után. A változások következtében lassan kimaradt a vacsora ételeinek sorából a mákos tészta, a fokhagyma, több helyen a dió, de a mai napig is megmaradt a mákos- és dióstekercs. A mákos tészták elmaradásának egyik oka valószínűleg a mák drágulása volt. A karácsonyi vacsorához fűződő hiedelmek és szokások A karácsonyi vacsora bizonyos szokások és hiedelmek kíséretében zajlik le. Cs. Pócs Éva megállapítása szerint

8 a jellegzetes karácsony esti ételeket elsősorban a katolikus vidékeken találjuk meg. Hiedelmek is jórészt csak ezekhez fűződnek. Nézetem szerint a protestáns szlovákok karácsony esti ételei legalább olyan jellegzetesek, mint a katolikusoké. Mutatja ezt az is, hogy hiedelmek is éppúgy fűződnek hozzájuk. Már az első fogásként fogyasztott fokhagymagerezdet is bizonyos hiedelmi okokból kötelező a család minden tagjának megenni. Egyrészt azért eszik, hogy erősek és egészségesek legyenek. Másrészt bizonyos gyógyító és bctegségelhárító szerepet tulajdonítanak neki, bár ez nem olyan jelentős. Csupán két adatközlőmtől hallottam, hogy a maradék gerezdekkel meg kell dörzsölni a csuklón az ereket, még karácsony este, hogy soha ne fájjon. A pálinkából is mindenkinek, még a gyerekeknek is kellett inni egy-egy pohárral. A pálinkának is egészségfenntartó erőt tulajdonítottak. Ugyanígy a bornak is, amit a vacsora folyamán később fogyasztottak. A pálinka főleg a Dél-Alföldön és a palócoknál jelentős. Ez utóbbiaknál mézes pálinka formájában a vacsora fontos tartozéka.

9 A pálinka után következett a savanyú káposztaleves kolbásszal, de böjtösen is készítették hús és zsír nélkül. Hiedelem nem fűződik ehhez az ételhez, de bizonyos, hogy valamilyen varázserőt a káposztának is tulajdonítottak. Bálint Sándor szerint karácsonykor azért eszik a töltött káposztát, hogy sok bankójuk legyen.

1

0 A legfontosabb böjti étel, a mákos haluska is a karácsonyi vacsora tartozéka. Ez az egyszerű és nemcsak böjtben fogyasztott étel, valószínűleg a mák mágikus erejének következtében került be a vacsora étrendjébe. A mák ugyanis már az antik kultúrában is termékenységi szimbólum.

1

1 Cs. Pócs Éva véleménye, hogy a főtt- és öntött tészták (mint például a guba) karácsony esti fogyasztása bizonyos áldozati jelleget mutat, és hasonló szerepet tölt be, mint a délszlávoknál és a cseheknél a kásafélék. (A kása ugyanis áldozati étel volt a rómaiaknál).

1

2 Egyes kutatók szerint a mézes, mákos metélt a bőséget szimbolizálja.

1

3 Ez az étel az éjféli étkezésnél is helyet kapott, de nem volt általános. Leggyakoribb volt a sült disznótoka (celust') fogyasztása. Szendrey Zsigmond szerint az éjféli mise után azért ettek disznóhúst, hogy egész évben legyen kenyerük és húsuk.

1

4 A szlovákok szerint pedig azért, hogy jól egyenek a disznók (ze bi jedle brave). A mákos tésztát szinte mindenütt mézzel édesítették. A méz a paraszti konyha legkedveltebb csemegéje. Kiemelkedő fontosságára utal, hogy karácsony estére minden család beszerezte. Egészségvarázsló céllal, főleg torokfájás ellen használták. A fel405