Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Vas Judit: A szlovák jelesnapi táplálkozás emlékei Békéscsabán

A szlovák jelesnapi táplálkozás emlékei Békéscsabán VAS JUDIT Az utóbbi időben több jelentős, Békés megye néprajzával foglalkozó munka je­lent meg. Dr. Krupa András két könyve, a „Jeles napok a Békéscsabán és környé­kén élő szlovákoknál", illetve a „Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok" részlete­sen bemutatja a régi szlovák szokásokat és a hozzájuk fűződő hiedelmeket. Beck Zoltán megjelent munkája is a Békés megyei szokásokkal foglalkozik. Ezek a tanul­mányok azonban csupán néhány szokás vonatkozásában érintik a táplálkozást. A jelesnapi gazdag táplálkozási szokásanyag közül most csak azokat vizsgálom meg, amelyek a naptári év téli, tavaszi és nyári ünnepeihez, alkalmaihoz kapcsolód­nak. Az esztendő jeles napjait az egész paraszti közösség ünnepli. A hozzájuk fűződő szokások, hiedelmek részben áldáskérő, részben engesztelő jellegűek. Biztosítani akarják a föld termését, a jószág egészségét és szaporodását, tehát a mindennapi élelmet. Az esztendő és az egyházi év fordulóihoz kapcsolódó népünnepek gazdag hagyo­mányát figyelhetjük meg a békéscsabai szlovákoknál. A tavaszi napforduló a hús­véthoz, a téli a karácsony és az újév keresztény ünnepeihez kapcsolódik. A szlovákok nagy része evangélikus vallású, és náluk az egyházi ünnepek nem olyan gyakoriak, mint a katolikus vallásúaknál. A szlovákok táplálkozásának és táplálkozási szokásainak alakulásában több ténye­zőt is figyelembe kell venni. A 18. század első harmadában, a Felvidékről - elsősor­ban Nógrád, Hont, Gömör és Liptó megyékből érkezett telepeseknek alkalmazkod­niuk kellett az Alföld gazdasági és földrajzi viszonyaihoz. Az életmódjukban bekö­vetkezett változások, szokásaik átalakulását is eredményezték. Míg egyes szokások, melyek a földműveléssel voltak kapcsolatban, továbbra is fennmaradtak, addig má­sok eltűntek. Ugyanakkor a magyar etnikummal való érintkezés következménye volt bizonyos szokások, illetve hiedelmek átvétele. I. A KARÁCSONYI ÉS ÚJÉVI ÜNNEPKÖR TÁPLÁLKOZÁSI HAGYOMÁNYAI Karácsony és újév a békéscsabai szlovákok legnagyobb ünnepi szokáskörének, mely ádventtől vízkeresztig tart, két fő ünnepe. Mind a protestánsok, mind a kato­likusok nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek az ünnepeknek. 402

Next

/
Thumbnails
Contents