Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: A szakmunkásképzés helyzete és feladatai Békés megyében

- A szakmunkásképző iskolák az egységes tagozat kialakításával, de már most gondoskodjanak arról, hogy az intézetből kikerülő fiatal szakmunkások minél szélesebb, szilárdabb és színvonalasabb általános műveltséggel hagyják el az intézetet. Mert a sokat hangoztatott permanens tanulás feltételei csak akkor valósulhatnak meg, ha megalapozzuk a tanulók önképzését későbbi, különböző területen való továbbtanuláshoz, átképzéséhez szükséges ismereteiket. - Az intézetek vezetői vizsgálják a Szakmunkásképzési Alap felhasználását, és adjanak szakmai segítséget, hogy célszerű legyen a felhasználás. - Tovább kell szorgalmazni, hogy az I—II. éves tanulók az alapképzés és a szakmai képzés időszakában intézeti, illetve vállalati tanműhelyi csoportos képzésben részesüljenek. - A gyakorlati oktatásnál is szükséges a pedagógiai munka javítása. Értelemszerű legyen a tanulók gyakorlati munkavégzése, és ne értelmetlen, egysíkú, egyhangú tevékenység. Hogy azt a feladatot teljesíteni lehessen, az intézetvezetők ne csak szakmailag, hanem általánosan is művelt, kulturált szakoktatókat alkalmazzanak. A következő tanévtől követelményként jelöljük meg, hogy csak olyan szakoktatókat alkalmazhatnak az intézményvezetők, akiknek legalább 4-5 éves üzemi gyakorlatuk van, megfelelő iskolai végzettséggel rendelkeznek, politikailag, pedagógiailag és szakmailag képesek arra, hogy a jövő munkását oktassák és neveljék. Altalánossá váljon az az elv, hogy csak a minden szinten képzett munkás tud munkást nevelni. Ezért az alkalmazásra kerülő szakoktatót a Pályaválasztási Intézetben pályaalkalmasság szempontjából is megvizsgáltatjuk. Ezzel is ki kell egészíteni azt az információt, amelyet a jelentkező munkahelyéről adnak, abból a közösségből, ahol eddig élt és dolgozott. S ilyen információk birtokában biztonságosabban dönthet az igazgató az alkalmazásról. A már működő szakoktatók esetében tervszerűbbé kell tenni az intézeten belüli szakmai továbbképzést, fel kell tárni a szakmák gyenge pontjait. Továbbképzéssel, tapasztalatcserével, az új eljárások megismertetésével, a korszerű technika és technológia ismeretével növelni kell a gyakorlati oktatás szintjét, és ezen belül a gyakorlati oktatással összefüggő pedagógiai munka javítását. Az intézetvezetők gondoskodjanak arról, hogy minden szakoktató, így a vállalatiak is, ismerje az intézet nevelési tervét és ismerje a főbb állami dokumentumokat. Itt elsősorban a tantervre gondolunk. Az intézetek munkájában úgy, ahogy azt a XI. kongresszus is megfogalmazta, „társadalmi üggyé kell tenni az iskolai testnevelést, a tömeges testedzést és a tömegsportot." Ez a megállapítás azt is jelenti, hogy a lehetőségek kihasználásával tovább növekedjék és hagyományossá váljanak a háziversenyek. Öntevékeny munkával mind több helyen biztosítsák a szabadtéri sportlétesítmények kialakítását. E feladatokat a KISZ programjának megfelelően az Egészséges Ifjúságért mozgalom keretében az üzemek segítségével oldják meg. Most elsősorban azon kell gondolkodni, hogy a tömeges testedzés tartalmi oldala valósuljon meg elsősorban. Az intézetek készüljenek fel arra is, hogy szeptembertől általánosan bevezetésre kerül a munkahelyi testnevelés. A honvédelmi nevelés érdekében a különböző tevékenységi formák alapján növeljék az önálló klubok, szakkörök számát, szorosabbra fűzzék az intézetek és az MHSZ 331