Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: A szakmunkásképzés helyzete és feladatai Békés megyében

A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS HELYZETE ÉS FELADATAI BÉKÉS MEGYÉBEN GÁCSER JÓZSEF Az elmúlt időszakban a Munkaügyi Minisztérium Felügyeleti Osztálya megvizsgálta a Békés megyében folyó szakmunkásképzés helyzetét. Külön értékelte a Megyei Művelődésügyi Osztály irányító-ellenőrző tevékenységét. A vizsgálat nagy gondot fordított a helyszínen történő ellenőrzésre, a különböző dokumentációk tanulmányozására. Vizsgálták a tanácsi hatáskörbe kerülés óta eltelt időszak munkáját is. Mielőtt a részletesebb kifejtésre térnénk, feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy röviden bemutassuk, miként alakult Békés megyében az iskolahálózat, milyenek az irányítás személyi feltételei. AZ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT ÉS A LÉTSZÁM ALAKULÁSA A szakmunkásképzés új irányítási rendszerének kialakításával, 1973. augusztus 31-én, a megyében a szakmunkásképző intézetek száma 19-ről 11-re csökkent. Ennek az az oka, hogy az átvétellel egyidejűleg rendeződött a nem önálló intézetek helyzete, így a decentralizálás időszakában 6 ipari (3 kihelyezett részleg), 1 kereskedelmi és vendéglátóipari, 3 mezőgazdasági szakmunkásképző intézet, és az ezekhez tartozó 6 diákotthon került irányításunk alá. A kétegyházi szakmunkásképző intézet irányítása továbbra is a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozik. Az 1974/75. tanévben 6261 fiatal tanult a szakmunkásképző intézményekben. (Fiúk száma: 4495, 71,8%; leányok száma 1766, 28,2%) Ezeket a fiatalokat 410 főhivatású pedagógus neveli és oktatja. A statisztika azt mutatja, hogy ebben az időszakban az 1 tanteremre jutó tanulólétszám jobb volt az országos átlagnál. A megyei átlag 67, az országos 75 volt. A kollégiumban lakók és az intézeti tanműhelyben tanulók százalékaránya mintegy 5%-kal haladta meg az országos átlagot. (15,2%, illetve 10,9%) A tanácsi hatáskörbe kerülés után tovább javult az ellátottság. Békéscsabán felépült a 120 munkahelyes tanműhely, és egy tornaterem az ipari szakmát tanuló fiatalok számára. Igen szép új iskolát és tanműhelyt kaptak a kereskedelmi tanulók. A IV. ötéves tervben sokat fejlődött a megyében az iskolahálózat. Ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy a fejlődés ellenére még mindig kevés a tanterem, szertár, műhelyterem, tornaterem és a kollégium. Ennek következtében néhány intézetben (613., 611. sz.) nagy a zsúfoltság. A tanulók 30-35%-a délután jár iskolába. Az iskolaépületek közül a gyulai, mezőhegyesi, gyomai, szabadkígyósi eredetileg nem 323