Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bánkúti Imre: Gyula kuruc ostroma (Iratok 1705. május-július)

megh, az Maros mellet felváló ráczságh mind az szigetekre vette magát, semmit nem tehettenek. Szeged felé való succursus [segítség] eleibe penigh, már mesze leven, kessö volt menniek, holnap reggel bejőnek s útnak készülvén s dispositiot tevén, ugyancsak vagy iooo jo lovast kiküldök arra, talám tehetnek valami csapást azon succursusson s Tur fele úsztatván elömbe jöhetnek. Magam hétfiin Isten jovoltábul megindulok az hidakra, az alat Nagyságod méltóztassék tudósítani : az gyalogságot és munitiot elvigyem e ? magamai, én ugyan az hidakon általérvén elhagyom, s az könyii lovas haddal magam elmegyek, ha Nagyságod uttánnam való jövetelét kcgyelmessen parancsollja, eljöhet, holot nem, secure [biztonságosan] mehet az váradi bloquádába. Holnap úgyis lehetetlen levén már indulásom, mivel két mina [akna] kész, ha bizom, hogy az puskaport becsináltathatom, enyi munka haszontalan ne légyen, elvégzem s felvettetem, anyi mint négy mása por. Az mina ezen formában vagyon. Ezen két helyen lészen az puskapor. 28. Gyulai tábor, 1703 június 20. Károlyi Sándor részletesen beszámol a fejedelemnek a Gyula alatti és környéki katonai eseményekről. (Eredeti, végig sajátkezű írással. Ol G. 19. RSzL II.2.(A.) Méltoságos Fejedelem, nekem jo Kegyelmes Uram. Minek ellőtte sub dato 17 és 18 hujus datált kegyelmes leveleit Nagyságodnak

4

1 alázatossággal vettem volna, már azon szegedi állapot híremmel lévén, Nagyságodnak alázatossan tudtára adtam, reménlem Nagyságod ezen levelem ellőtt fogja venni és másunnat is fogh informáltatni, hogy nincs egyéb német vele, hanem az szegedi tisztekből egynehány comenderozo [parancsnokló], s mivel ebben bizonyos voltam, hogy csak anyi számú, mégh az elmúlt éjei expedialtam [küldöttem] kin levő portásom uttán, hogy menyen eleibe s ugy hiszem, keresztül az pusztán el is ment, mert ma estvére be kellett volna jiinniek, ha ez nem következtet volna; holnap elválik, mert ha arra fordultanak, az harezok megleszen, holot arra nem mentenek, itten lesznek s én azonnal Nagyságod kegyelmes parancsolattjához tartom magamot s megyek, de addigh lehetetlen mennem, mert én sem tudom, hol vadnak az pusztaságon, ök sem tudgyák, hova leszek, 1

1 Rákóczinak e két levele kiadva: Károlyi oki. V. köt. 224-227. 276