Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bánkúti Imre: Gyula kuruc ostroma (Iratok 1705. május-július)

Isten szerencsésicse Nagyságodat, kivánom! Méltoságos Generalis Uram, irja Nagyságod, hogy Erdélyi Boldisár Csanádon 4 0 volna, a mi leghjob, azt kell cselekedni felőle, de most hamarjában nem tudom, miképpen lehessen mene­telem, mert a szentesi ember szintén most érkezett hozzám, mellyet is Nagyságodhoz küldöt­tem, azt a hírt hozta, hogy a rácz tábornak az elei érkezett Tápéhoz, hidat akar-e csináltatni, vagy mit akar, talám érkezik ujjabb hirem, a mi legjob, azt kell cselekedni felőle. A szolgálatra való kocsik felől Írhatom Nagyságodnak, karczagujszállásiaknak, madarasiaknak 12 kocsijuk vagyon a táboron s a többi lovával mellettem vadnak, a kik felfilhettenek. A Tisza mellyéki dolgot a mi illeti, szőlősiek kocsija is ot vagyon a táboron, azzal mentik magokat, mert most is katonáim oda vadnak hajtására a kocsiknak, de ide még tőb nem érkezett két vagy három kocsi­nál, mellyek itt minden nap postáikodnak hol fel s hol alá, mellyeket is ha ugyan kivánnya Nagyságod, békűldvén; mint hogy ez a hir érkezett tápéi dolog felől, nem tudom, mit kellessék hamarjában cselekednem, mig ujjab hirem nem érkezik. Im mostan is érkezett egy levél, gon­dolom, hogy Erdéli Boldisáré, nem tudom mit tart, tudosicson Nagyságod felőle és ahoz tar­tom magamat, a mit Nagyságod parancsol. Éppen ma hajnalban esett illy lárma a városon, hogy valami katonák mentek ajuhokra, rácz képében juhot nyúzatván, és az egyik juhász haza szaladot hirt adni, annyira volt a szegénység, hogy majd egymást is őszve tapodta, mig a sánezra takarodtak seregbe állottam, hogy ha leszen ellenség, késszen lehessek seregemmel; mégh ki nem tanulhattam, ki volt s honnan való, de ha kitalálom, azt is Nagyságodnak hirré adom. írtam levelem elein, hogy nem tudom mi tevő légyek, de azon levelemmel való induláskor kül­döttem katonáimat mind a rácz kémlésére s mind Erdéli dolgának job móddal való jövetelére indultam. Legyen Isten Nagyságoddal. Actum Tur die 19 junii anno 1705. Nagyságodnak köteles szolgája Bakó István. (Külső címzés:) Méltoságos Generalis Károlyi Sándor Kegyelmes Uramnak eő Nagyságának sietséggel irám. (Gyűrűpecsét nyoma.) 27­Gyulai tábor, 170s június 20. Károlyi Sándor levele a fejedelemnek: a vár ostromáról és a Gyula körüli katonai eseményekről. (Eredeti. Végig saját írással. OL G. 19. RSzL II.2.e/A.) Méltoságos Fejedelem, nekem jo Kegyelmes Uram. Mit irjon Csanádon levő emberem és az makóiak, Nagyságod ex inclusis [a mellékletekből] meghértheti, ma estvére várom kin levő portásimot visza, azonnal tegnapi levelem szerint arra fordulok; ha egyéb foglalatosságh cl nem vonná az hadakot, jo volna nyargaló formában cse­kély elmém szerint azoknak hazájokra mostan bizonyos számú lovas hadat fordítani. Továb várok Nagyságod dispositiojátul és kegyelmességébe ajánlván magamot, maradok Nagyságod­nak alázatos szolgája Gyulai táboron 20 junii Károlyi Sándor, két orakor délután 1705. P.S. Ezen szempillantásban érkezék portásomtul katonám, kik is Világos Vár allol tértének 41 1 Áthúzva: Tőmősváron. 275

Next

/
Thumbnails
Contents