Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bánkúti Imre: Gyula kuruc ostroma (Iratok 1705. május-július)

ágyuinkot mind viszanyertük s az magok taraczkjait hármot és szakállosokot porral együtt cl nyertük. Kunhegyesieket elrabolván, azoknak is minden marháit, juhát és az rabokot is. Az reggeli harezon penigh kartácsokkal annyira vesztegették ugyan egymásra, másként is feles veszet. Másszor Isten jobban adgya. Ezt Kegyelmes Uram, tulajdon csak az hajduvárosoknak s körül való helyeknek tulajdonithatni, mert lovas kocsit minden felöl parancsoltam, de csak nem jött, most ezen actussal [csapással] vettük volna megh Aradot, Gyulát és Jenőt. Csak Nagyságod méltóztassék keményen parancsolni, ha continuo [állandóan] 200 lovas kocsim leszen, rövid nap Isten segitségébiil reá pergelegh [talán: pörkölök]. Már ma az hadat meghnyugtatom itten, szeredán reménlem Gyula alá mehetek. Éppen most érkeznek katonák, kik tul az Körösön két mélföldigh vágták, [t.i. a rácokat] az többi mégh most is uttánna vagyon, valamely helyekről való volt, mind annyi fele szaladot, csak ölik, vágják az uttánna valók minden fele, holnap bővebben tudositom Nagyságodat. Szekereit, kit által vit volt is mind elnyerték. Adgya Isten ennél is örvcndctessebbcl udvarolhassak Nagyságodnak. Az egész Maros mellyéki rácz az jenéin kivül mind itten volt. Ezzel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Károlyi Sándor. Szent Andrássi Pusztán 25 Maji 1705. P.S. Szűcs Jánost Nagyságod méltóztassék sietetni, már Ibrányi

2

0 s Nyiri ezere is fö nélkül vagyon. Ibrányi uraménak Bessenyei Sigmond uram reménlem alkalmatos lenne. Nyiri helyet penigh az vicéje [helyettese], Győri János talám nem lenne aláb való, igen alkalmaztatván magát mindenben, kiriil Nagyságod kegyelmes resolutioját [döntését] elvárom alázatosson. De ezen rátzságh az gyalogjával igen erős, hanemha Erdélybül vagy valahonnat lehetne mégh valami gyalogot szakasztani, igen szükséges volna, mert sánezban is, harezra is ez az ezer nehezen érkezik reá s nem is, harezunk penigh nekünk bizony majd minden harmad nap leszen, ha csak most el nem cssik az szive. 7Ócseki puszta, 1705 május 25. Gyulai Ferenc hadbíró által felvett jegyzőkönyv, amely elfogott rácok vallomásait tartalmazza. A színhely valószínűleg a Dévaványához tartozó Ecseg puszta volt. (Eredeti. OSzKK Fol. Hung. 1389/4. Pag. 176.) Anno 1705 die 25. maji in castris ad desertam Ocsck positis. Examen seu fassio captivorum inferiorum declaranda.

2

1 Rácz Miklós fassioja [vallomása], Szemlaki Gábor kapitány katonája. Questio [kérdések] 1. Hova való voltál? 2. Hányan voltatok azon kapitányság alatt? 3. Mind ide fel a' melly ráczság volt, micsoda helyekrül voltak nevezett szerént s hányan? 4. Kicsoda akarattjábul jiit fel ez a' ráczság? 5. Törökök voltak-é vélek ? 2

U Ibrányi László ezercskapitány. 2

1 1705 május 25. napján az Öcsek pusztán levő táborban. Az alábbi rabok vizsgálata vagyis vallomása. 256