Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bánkúti Imre: Gyula kuruc ostroma (Iratok 1705. május-július)

Andrássi István sógor Erdély felöl is 5 czcred magával jön mellém. Domahidi

1

5 egész famíliát nem tarthatám megh, szopni ménének haza, sokáigh ne had édesem henyélni. Ajánlom mindedemet gondviselésed alá és maradok édes szivem igaz szeretettel való hütös társod K.S. m.p. Tegnap küldöttem papért Szolnokra, ha adnak. Ujfalusi táboron 22 Maji 1705. (Külső címzés:) Az én kedves Feleségemnek T. Nagysághos Szalay Barkoczi Krisztina Aszszonnak szeretettel irám. Ocsva vagy Károly. (Gyűrűpecsét.) 6. Szentandrási puszta, 1705 május 25. Károlyi Sándor beszámolója a fejedelemnek a rácokon aratott győzelemről. (Eredeti, végig sajátkezű írással. OL G. 15. RSzL I.i.Caps.B.Fasc.21.) Méltoságos Fejedelem nekem jó Kegyelmes Uram. Az mint tegnap Nagyságodnak meghirtam vala, az Isten az ráczot éppen kezünkbe hozta vala, ugy anyira, hogy Bone uram

1

6 harminezhárom zászlóval uttánna levén meghszoritotta, de gyalogja nem levén, szekerek közzé vette magát, semmit sem tehctet neki, hanem csak tartoztatta; magam majd négy melföldnire levén az gyalogságtul, semmi képen nem érkezhettem, az vármegyéknek, hajdú városoknak szofogadatlansága miá nem levén lovas kocsink. Az menyire tölthettem - töltöttem, az német companiát két taraczkal, egy ágyúval Bone uram megé kiiltem, magam egész éféligh az Berettyohoz Tur

1' megé érkeztem, hogy majo hajnalban meghindulván, reá érjek. Azomban az rácz az ágyú s taraczk lövést és pusskázást nem álhatván egész éjei, jobbára viradora csak rajta ment ex desperatione [kétségbeesésében] az hadunkon, kivált képpen való nagy harezok volt ugy anyira, hogy kétt izben az sánezban is vágta az mienk, de végre az gyalogh lövését nem álhatván, meghszalattanak az mieink s az midőn már csak egy órányi földre voltam volna tüllök az gyalogal, hát széltiben elszelyedvc találom az egész hadat csoportonként. Szegény Nyiri kapitány

1

8 esset cl, más nevezetes senki; hanem ló, ember feles sebesedet, hanem az németet ottan hagyván az lovas, abban veszet egynehány. Az ágyukat is mind elnyerte, az német kapitány is sebben esset, de tiirhetö, az meghmarat németjeit gyalogh hozta el csoporton az sikon. Az rácz azzal egyenessen csak leindult az Körös fele, magam az hadakat öszvevervén, azon indultam le az pusztán uttánna, de az gyaloghnak semmi kocsija nem levén, tegnapelöt indult Zakatul

1

9 (ki ide 13 mélföld) kerengvén penigh 16 is vagyon, mind gyalogh jött, nem érkezhetet, méghis anyira el hajtottam, hogy ma tiz óra tájban itten szent andrási kelönéi beértem - de az lovassa nem tehetvén semmit neki. Úsztatva, migh az gyalogh érkezet, nagyob részént által költözőt, szekereit innét öszve kötötte, sánezban maga tul, az gyalogjának egy része innét, azon rajta menvén az Körösnek hajtottuk, mind levagdalták és az Körösbe ölték, az tulso is meghrémülvén, mind meghszalat. Kinek feles katona uttánna ugratván, most is uttánna vagyon, az 1

5 Domahidi István, Károlyi familiárisa. 1

8 Bónc András czcrcskapitány, Bihar megyei nemes. 1

7 Mezőtúr. 1

8 Nyiri András ezereskapitány. 1

9 Zsáka, Bihar megyében. 2$ 5