Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Harc a tömegek megnyeréséért Battonyán és környékén 1945-46-ban

A párt tömegbefolyását nagyban emelte, hogy a járás pártszervezetei minden lehető alkalommal erélyesen síkraszálltak a dolgozók, a szegény- és középparasztok, az ipari munkások érdekeinek védelmében. A Nemzeti Bizottságban és a képviselőtestületben következetesen érvényesítettük a dolgozó osztályok megvédésének elvét. így jártunk el például a kötelező beszolgáltatások kérdésében is. Beszolgáltatás 1945 tavasza óta volt, de hosszú ideig teljesen szervezetlenül „ad hoc" módon folyt. A felsőbb szervek a községre is kivetettek bizonyos beadási kötelezettséget gabonából, húsból és más termékből, s ezt a községi elöljáróság azokon vasalta be, akiken tudta. Aki rafinált volt, s eldugta a terményeit, jól járt, a becsületes ráfizetett. Később a holdak száma után kellett a beadási kötelezettséget teljesíteni. így is, úgy is a gyengébb gazdasági erőt képviselő kisemberek jártak rosszul. Hiszen nyilván sokkal nehezebb volt egy 3 holdas, vagy 5 holdas kisparasztnak teljesíteni a rá kirótt beszolgáltatást, mint egy 100 holdas kuláknak. Éppen ezért a pártközi értekezleteken, a Nemzeti Bizottságban és a községi képviselőtestületben felvetettük a progresszív beszolgáltatás gondolatát. A Szociáldemokrata Párt képviselői támogatták a javaslatot, s így elhatároztuk, hogy 3 holdig a parasztok semmiféle beszolgáltatást nem teljesítenek, 5 holdig csak keveset, de ezen túl minél több földje volt valakinek, holdanként aránylag annál többet szolgáltatott be. A kisgazdák fújtattak, mint a bikák, nem is fogadták el a javaslatot, de végül is így hajtottuk végre. A községben rendkívül pozitív visszhangot váltott ki ez a határozat, az emberek láthatták, hogy a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt a kisemberek védelmében lép fel. Pártszervezeteink mindenütt elöl jártak a tavaszi munkák elvégzésére való mozgósításban is, habár az igazat megvallva nem is nagyon volt szükség pártszervezeteink nyílt beavatkozására. Az emberek dolgoztak, minden talpalatnyi területet igyekeztek bevetni abban a reményben, hogy jó termést takaríthatnak majd be. Harcot kellett azonban folytatni továbbra is a herék, az ingyenélők, a spekulánsok ellen. 1946 nyarán az egész járásban, de különösen Battonyán rendkívüli mértékben elharapóztak a mezei lopások, a rendőrség pedig csak nehezen tudta kinyomozni a tetteseket. Amikor a pártszervezet fellépett ez ellen a jelenség ellen, mindenféle rendőri beavatkozás nélkül is csökkent a lopások száma. 1946 tavaszára estek a B-listázások, a közigazgatás megtisztítása a reakciótól. A B-listázás végrehajtása a következőképp történt: járási B-listázó bizottság alakult, amely javaslatot tett a B-listázandó személyekre. Itt is úgy jártunk, mint a többi népi szervekben. A többi pártok nem akarták vállalni az elnöki funkciót, féltek attól, hogy az elnök tevékenysége esetleg rossz vért szül a tisztviselők körében, s ennek ódiuma arra a pártra hull vissza, amelyiknek az elnök is tagja. Mi vállaltuk az elnökséget. Annál is inkább könnyen tehettük ezt, mert a battonyai járásban nem sok dolga akadt a B-lista bizottságnak. A legreakciósabb tisztviselőket, vagy az igazolási eljárás során szórtuk ki, (nem igazoltuk, vagy Népbíróság elé küldtük) vagy már korábban elzavartuk a községből, vagy a népmozgalmak idején tettük ki a szűrüket. Battonyán mindössze 3 olyan ember akadt, akit B-listázni akartunk, a többi községekben sem több. • * * 25