Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Harc a tömegek megnyeréséért Battonyán és környékén 1945-46-ban

Egy röplap-újságban 1946. tavaszán megjelent karcolat FÉSZEKRAKÁS Kisdombegyház, 1946. május hó Az ember, ha kijön ide, ebbe az isten háta megetti kis faluba, meglepetve néz körül. Olyan dolgokat észlel, amit máshol sehol a vidéken. Szorgos munkáskezek verik a vályogot, építik a falat és egymás után nőnek ki a földből az új lakóházak. A magyar paraszt töretlen élniakarását jelzi ez. Hitét a demokráciában, az új magyar demokratikus rendben. E falunak lakói a legnagyobb elnyomást szenvedték a Horthy-éra alatt. A falu mintegy 1500 lakójának nem volt egy talpalatnyi örökföldje sem. Körül volt véve a falu nagybirtokkal, a nagybirtok úgy tartotta karmai között áldozatát, Kisdombegyházát, mint valami óriási polip elragadott zsákmányát. Körös-körül nagybirtok volt, a Nyékiek, az Abaffiak, a báró Matengloidok, a Tömöriek hatalmas birtokai terpeszkedtek a falu körül s a falu népe, ezeknek a birtokosoknak a szolgája volt. Más vidékre dolgozni senki sem mehetett, hiszen munkás volt elég mindenütt, ha nem akart éhen veszni, kénytelen volt a birtokos kénye-kedve szerint, éhbérért dolgozni. Mennyi-mennyi szenvedés zúdult e kis falucska szorgalmas lakóira a feudalizmus önző nagyurainak bűnéből! A felszabadulás után fellélegzett a falu. Megszabadultak vérszipolyozó uraiktól a parasztok. Jött a földreform, s mindenki földhöz jutott. Megművelték kis földjeiket s tavaly már megvolt szorgalmuknak gyümölcse: saját földjeiken arathattak. Később házhelyosztásra került a sor. Azok kaptak, akik feltétlen rá voltak szorulva. Mert még mindig nincsen itt elegendő föld. Az Országos Földbirtokrendező Tanács még mindig visszahagyott 100 holdakat olyanoknak, akik vissza sem merészkedtek birtokaikra mióta elszaladtak. A nép mihelyt megtudta, hol lesz a hely, ahová építhet, azonnal megkezdte a fészekrakást. Szorgalmas munkával, egymás kölcsönös megsegítésével egymás után nőttek ki a földből a házak, 5, 10, 15... Mindenki épít, akinek nincsen lakhelye, saját háza. Sorba járjuk az építkezéseket. Sok ház már készen, befödve áll, vakolásra vár. Sok munkában van, izmos, napbarnított férfiak rakják és döngölik a falat. A munka lázas üteme rezg a levegőben. Erdélyi Péter községi írnok háza már készen, befödve áll. Feleségével, egy hetyke csinos menyecskével beszélgetünk. Megkockáztatjuk a kérdést; - Mit szólna, ha az uraság visszajönne? Nyoma sincs arcán a félelemnek. Asszony, de férfias elszántsággal mondja: - Nem engedném be. Kizavarnám. Moldován János újgazda még csak ezután kezd hozzá az építkezéshez. A szeme csillog, amikor erről beszél. - Őszre remélem fedél alatt lehetek! 26