Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Szabó Ferenc: A tízéves Békési Élet

kesztőségétől, dr. Kaposvári Gyula felelős szerkesztőtől kapott közvetlen tanácsokat és tapasztalatokat, továbbá átnézte a hasonló orgánumokat. Az először 1963. december 2-án benyújtott tervezet, Krupa András munkája, „népszerű tudományos és kulturális folyóiratot" javasolt - Viharsarki Elet vagy Körösvidék címmel - a tudatformálás, a gazdasági építő- és kulturális munka szolgálatában, elsősorban tudományos jelleggel; évi négy számban, a Megyei Tanács anyagi fedezetével, a TIT megyei szervezete kiadásában. A korábbi szépirodalmi törekvések elismerésénekjele, hogy a tervezet még számonkénti irodalmi mellékletre gondolt. Miután közbejött okok miatt ez az első tervezet nem valósult meg, az illetékes megyei szervek kérésére 1965 nyarán Krupa András lényegében azonos elgondolást terjesztett elő, most már Körös Népe címmel és szépirodalmi anyag nélkül. Mindkét terv társadalmi szerkesztő bizottsággal számolt, egyúttal részletezte a szerkesztők várható feladatait. Ehhez az előterjesztéshez alapvető támogatást adott Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság akkori első titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács kulturális elnökhelyettese, a TIT Országos Központja részéről pedig dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Társulat elnöke. Sokat segített Békéscsaba város tanácsának anyagi áldozatvállalása. Miután mind szervező erőben, mind szerzőgárda tekintetében, mind a pénzügyi és kiadói feltételek dolgában megfelelőnek látszottak az adottságok, 1965 júniusában döntés született a kiadvány megindításáról, lényegében Krupa András tervezete alapján, annak elfogadásával. A megvalósítás ezután gyorsan haladt előre. 1965 augusztus-szeptember folyamán hosszú vita után megszületett a jelenleg is használt cím. Jobbat nem tudtak találni. 1965. szeptember 15-én lezajlott a szerkesztő bizottság első ülése. A Békési Elet első főszerkesztője dr. Tábori György, a megyei múzeumok igazgatója, első felelős szerkesztője pedig Fancsovits György, az orosházi gimnázium történelem szakos tanára lett. A szerkesztő bizottság tagjai - összesen nyolcan - a különböző tudományterületek szakembereiből kerültek ki, rovatvezetőként és témafelelősként. E tíz „alapító tagból" öt ma is tagja a bizottságnak: Elek László, dr. Gácser József, dr. Krupa András (1973-tól főszerkesztő), Sass Ervin és dr. Tábori György. Az első megjelent szám végül is 11 tagú szerkesztő bizottságot jegyzett. E sorok írója az induló szám tördelése során kapcsolódott be a szerkesztésbe (az 1967. évi 2. számtól felelős szerkesztőként). Évekig tagja volt a szerkesztő bizottságnak dr. Fodor György, Háromszéki Pál, dr. Kovács Gábor és dr. Pirityi Károly. Mai tagjaink közül szintén esztendők óta segíti munkánkat Csende Béla, Pataky László, dr. Sonkoly Kálmán, dr. Szűcs Lajos Gyula. A bizottság tevékenységének tartalmi folytonossága a folyóirat létének egyik alapja. Ezt a társadalmi és szakmai bázist minden szám összeállításánál, terveink alakításánál segítségül hívjuk. 1972-től kezdve technikai szerkesztő is dolgozik a Békési Életnél. Ezt a feladatot előbb Diera Árpád, az utóbbi években pedig Svecz András látja cl. A Békési Élet tartalmi munkáját kezdettől fogva nagy figyelemmel kíséri az MSZMP Megyei Bizottsága. A legutóbbi pártértekezlet eredményeink elismerése mellett felvetette a folyóirattá szervezés tervét is. A Megyei Tanács és annak Művelődésügyi Osztálya szintén közvetlen segítséget nyújt számunkra. A TIT Megyei Elnöksége és Ügyvezető Elnöksége ugyancsak rendszeresen értékeli munkánkat. 222