Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Szabó Ferenc: A tízéves Békési Élet

A Békési Élet első száma, 64 oldalon, ig66 májusában hagyta cl a gyulai nyomdát, 1000 példányban. Azóta is évi 3 számban jelenik meg. (A példányszámot időközben ino-ra, majd 1500-ra sikerült felemelnünk.) A kiadás költségeit 1974-ig a Megyei Tanács és Békéscsaba Város Tanácsa fedezte, azóta a Megyei Tanács biztosítja. A kiadói és terjesztési munkát a TIT megyei munkatársai végzik kezdettől fogva. Hadd fejezzük be néhány számadattal ezt a történeti kitekintést: Tíz esztendő alatt összesen 30 számot, s azzal együttesen 5486 oldalt, évi átlagban tehát közel 550 oldalt nyújtott a Békési Elet. A terjedelem 1969-től fogva ugrott az évi 600 oldal fölé. 10 év alatt a különböző rovatokban 762 különféle terjedelmű közleményt adtunk az olvasóknak. (198 tanulmányt, 50 közművelődési-ismeretterjesztő tárgyú írást, 40 kiállításismertetőt, 16 látogatóriportot, illetve portrét, 26 vitacikket, 163 dokumentumközlést és kisebb tanulmányt vagy kutatási beszámolót, 215 szemlecikket, kritikát, beszámolót, 54 hírösszeállítást, bibliográfiát. Az első öt esztendőre 369, a másodikra 393 közlemény jutott.) Nézzük meg ezután a szerkesztés néhány elvi és gyakorlati kérdését. Legelőször a Békési Elet jellegéről, profiljáról szóló önmérlegelést. A mi folyóiratunk lényegében a Vasi Szemle, a Szabolcs-Szatmári Szemle, a Borsodi Szemle, a Jászkunság arculatát, tartalmi összetételét követi, Békés megye adottságaiból természetesen adódó eltérésekkel. Mint népszerű tudományos és közművelődési orgánumnak, feladatát abban látjuk, hogy az ország e részének szellemi életében színvonalas szervező és publikációs fórum szerepet töltsön be mindazokon a területeken, amelyek a profiljába tartoznak. A megyét, annak mai és múltbeli életét, problémáit kell megismertetnie a megye és az ország igényesebb olvasóközönségével, szakembereivel. Minden közlésre kerülő írásnak megyei témájúnak, megyei kapcsolatúnak kell lennie. Nem feladatunk olyan közlemények publikálása, amelyeket - tárgyuknál fogva - az országos folyóiratokban kaphat meg az olvasó. Elsősorban a színvonalas megyei önismeretet és önismertetést kívánjuk szolgálni, a Viharsarok haladó hagyományaitól kezdve a szocialista jelen társadalmi, gazdasági és művelődési kérdéseinek tárgyalásáig. Kiemelt helyet szánunk a nemzetiségi hagyományok ápolásának. E feladatokat az olvasói igényekkel és a szerzői lehetőségekkel kell egyeztetnünk, összhangba hoznunk a szerkesztés során. Nagyon lényeges a megyei kiadási ökonómia elveinek érvényesítése is: Ne írjunk olyan kérdésekről, amelyekről már írtak, csak akkor, ha jelentősebb új mondanivaló akad. Sőt: még olyan témákról se írassunk, amelyekről más megyei kiadványban szó lesz, s e kiadványról tudunk. Ezt nemcsak az anyagi, de a szellemi erőkkel való okszerű gazdálkodás is megkívánja. A várható olvasók jó része is azonos. A Békési Elet megítélése, tartalmi munkájának mérlegelése így csak részben történhet önmagában, valójában az utóbbi tíz esztendő összes megyebeli kiadványának ismeretében lehetne róla objektív mérleget vonni. A kétszeres közlésnek ellene vagyunk. (Csak néhány példa az elmondottak érzékeltetésére: Miután tudtuk, hogy két megyei kiadvány készül az iskolák államosításának történetéről, a Békési Elet megelégedett egy szerkesztőségi megemlékezéssel, amikor a 25 éves jubileum volt. A megye gazdaságföldrajzi monográfiájának munkálatairól behatóan tájékozódva nem közöl223