Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Harc a tömegek megnyeréséért Battonyán és környékén 1945-46-ban

vaszán szinte ugrásszerűen megszaporodtak a panaszok. A parasztok gyakran sérel­mezték egyes közigazgatási tisztviselők magatartását, az adókivetések körül sok min­den nem volt rendben, a hatóságok gyakran szekatúrának tették ki a parasztokat, stb. Az emberek védelmet kerestek a hivatalok packázásai, a fejét újra felemelő kulák­uzsora, a spekuláció, stb. ellen, s a pártszervezethez fordultak. Tudták, hogy hatékony segítséget csakis a Kommunista Párttól kaphatnak, csakis ez a párt az, amely teljes mel­lel kiáll igazságuk védelmében. A pártirodák valóságos panaszirodákká váltak. Ha lehetett, akkor rögtön a helyszínen elintéztük a panaszokat, amennyiben súlyosabb ügyről volt szó, néhány nap alatt. Azt is magunkra vállaltuk, hogy a panaszttevőknek - ha jogtalan panasszal fordultak hozzánk - megmagyaráztuk a helyes magatartást. Mindenkivel egyformán foglalkoztunk, pártkülönbség nélkül, s ezt nagyon becsülték az emberek. A mindennapos apró-cseprő panaszokkal való foglalkozás egyben azt is jelentette, hogy a párttitkár idejének jelentékeny részét erre áldozta. Hiába állítottunk fel ké­sőbb külön panaszirodákat, hiába ültettük be oda felváltva a vezetőség tagjait vagy az aktívákat, az emberek lehetőleg a titkárral akartak beszélni, mert azt hitték, pana­szaik csak így intézhetők el. Én magam is nagyon sok időt fordítottam a panaszok meghallgatására és orvoslására. Gyakran előfordult, hogy az utcán fogtak el az embe­rek és adták elő panaszaikat. Ha délben hazaindultam ebédelni, bizonyos, hogy leg­alább egy-két órát eltöltöttem az úton a panaszok meghallgatásával és tanácsadással. Ez mindenesetre azt mutatta, hogy a nagy tömegek bizalommal fordulnak hozzánk s bíznak bennünk. Nagy forgalmat bonyolított le hadifogoly-irodánk. Tömegesen fordultak hoz­zánk az asszonyok, akik semmit nem tudtak a férjeikről, az anyák, akik évek óta nem kaptak hírt fiaikról, segítségünket kérték szeretteik felkutatásában. Erőfeszítéseink sokszor jártak örvendetes eredménnyel, s magunk is boldogok voltunk amikor egy­egy elveszettnek hitt férj vagy fiú megkerült. A népi szervekben, elsősorban a termelési bizottságokban dolgozó elvtársaink ko­moly segítséget nyújtottak a népnek a vetőmag biztosítása, a szovjet parancsnoktól kapott igaerő igazságos elosztása terén. Az emberek életének megjavítását, szebbé tételét szolgálta az az erőfeszítés, ame­lyet pártunk a községpolitikai tervezetek végrehajtása érdekében kifejtett. Az egész járásban mozgalom indult a rossz járdák kijavításáért vagy új járdák építéséért. Még 1945 őszén kiosztották a házhelyeket az igénylők között. Most az építkezni szándéko­zók kedvezményes áron épületanyagokat, téglát, faanyagot, cserepet kaptak a Föld­igénylő Bizottságoktól. Megindult a járásban az újgazdák fészekrakása, gombamódra nőttek ki a földből az új, kényelmes házak. Mezőhegyesen és Kisdombegyházán egész új kerület keletkezett, de sok ház épült Battonyán és Dombegyházán is. A járási titkárság nagy fába vágta a fejszéjét azzal, hogy elhatározta a járási vasúti közlekedés megteremtését. A járásban volt egy ipari jellegű kisvasút, amelyet a mező­hegyesi cukorgyár építtetett abból a célból, hogy a járásban termelt cukorrépát azon fuvarozza be Mezőhegyesre. A kisvasút érintette Battonyát, Dombegyházát és Kis­dombegyházát, s egészen Kevermes alá kígyózott. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy a kisvasúton megindítjuk a személyforgalmat, s abba Kevermest is bekapcsoljuk. Ke­21

Next

/
Thumbnails
Contents