Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Nagy János: Békés megye közművelődési helyzete és feladatai

nács állásfoglalása a közművelődés továbbfejlesztéséről. Ezeket mi kiindulópontnak tekintettük, vagy pontosabban koncepciónak, amelyet részletekbe menő feladattervvel kell kitölteni. Ezek az előzetes testületi anyagok is abból a társadalmi-gazdasági-kulturális képből indultak ki, amely jelenleg jellemzi a megyét. Nem rejtettük paraván mögé gyengéinket, a jelentős fejlődés ellenére sok területen meglévő elmaradottságunkat és elmaradásunkat. (Úgy érzem ez a két fogalom messze nem azonos!) Mi jellemzi most megyénket? - Laza, nagy határú, kevésbé urbanizált településszerkezet, a népesség szórtsága, a külterületi lakosság magas aránya. - Nagy tradíciókkal rendelkező és az országos ellátásban igen jelentős szerepet vállaló mezőgazdaság, mely most az iparszerű termelés, valamint az élelmiszeriparral történő integrációja révén az egyik legnagyobb társadalmi és életformáló erő. - Nagyrészt jellemző a kétlakiság. - Olyan ipari termelési szint, mely önmagában jelentős fejlődés eredménye, de az összehasonlítást a környező alföldi megyékkel sem bírjuk el. Nálunk még az intenzitás sürgetése mellett is van lehetőség az ipari termelés extenzív fejlesztésére. - A legutóbbi évekig fogyó megye voltunk, a népesség kormegoszlása kedvezőtlen, magyarul: a fiatalabb korosztály megyén kívül kereste boldogulását. - Fejletlen infrastruktúra, nem kielégítő lakásellátottság és közműfejlesztés. Mindezek a megye lakosságának jelentős energiáit kötötték és kötik le, elsősorban a kultúra rovására. - Fejletlen és elavult művelődési intézményhálózat, sok szükségtanteremmel és vályogépületben elhelyezett könyvtárral, művelődési házzal. Természetesen a gondok reális érzékelésével, feltárásával nem elégedtünk és elégszünk meg. Tervek, úgy hiszem, reális tervek minden ágazatra megvannak, most ezek megvalósítására összpontosítjuk anyagi és szellemi lehetőségeinket. Fontosnak tartom azonban itt is hangsúlyozni, hogy ezeket a gondokat, a megye c hátrányos helyzetét saját erőből nem lehet megoldani, ehhez hathatós, koncentrált központi támogatás kell, melyre a magyar területfejlesztési gyakorlatban volt már példa. Tehát visszatérve az elejére: ezt figyelembe nem vevő, a fejlődés módozatait, irányát, a feladatok súlypontját nem kellően érzékelő közművelődés messze nem tudja helyi társadalmi-politikai feladatait teljesíteni, és így nem felel meg a KB-határozat szellemének. Nekünk olyan művelődéspolitikai koncepcióra van szükségünk, mely nem önmagáért való közművelődést hoz létre, hanem amely saját lehetőségeinkre, pozitív hagyományainkra építve segíti társadalmi céljaink megvalósítását. Ebben a megfogalmazásomban burkoltan benne van - és akkor miért ne mondjam ki hogy éppen ezt 2T4