Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Nagy János: Békés megye közművelődési helyzete és feladatai
a szinkront hiányoljuk sok esetben a megye közművelődésének múltjában és esetenkéntjelenében is. Természetesen a tervezésnél figyelembe kell vennünk a lakossági aspirációkat is. Ezeket mi jellemzi leginkább? - Az élet külső feltételeinek, a civilizáció szintjének megváltoztatása, vagyis: lakás, berendezés, tartós fogyasztási cikkek. - Az életforma külső feltételeinek megváltoztatása, a városias modellek átvétele, öltözködési minták, szórakozásformák követése. - A felnövekvő generációval kapcsolatos iskoláztatási, szakképzési, illetve a szülők helyzetéhez képest felfelé elmozduló státuszvágyakat jelentő aspirációk. Itt jegyzem meg, hogy az életmóddal, életvitellel kapcsolatos tennivalók tisztázásához és meghatározásához a megyénkben a Szociológiai Intézet által végzett életmódkutatás dokumentumai nagy segítséget adnak. Hadd említsek egy példát: ez a vizsgálat hívta fel a figyelmünket arra, hogy nekünk figyelembe kell vennünk az emberek történelmileg berögződött, átvett és a ma is élő, megvalósítandó céljaink eléréséhez magatartási támaszt nyújtó jellemző normáit. Ezeket a normákat a kemény, megszorított élet értékei jellemzik, mint a mértékletesség, a családra koncentrálás, a kifelé forduló életvitel elvetése, a szolid élet - kemény munka. A továbbiakban nem kívánom részletezni a megye közművelődésének helyzetét, de néhány döntő tényre felhívnám a figyelmüket: - megteremtődtek a feltételek egy integráltabb és kiterjedtebb hatásra, együttműködésre; - az utóbbi években sokat javult a tartalmi tevékenység, de evvel a tárgyi, személyi fejlesztés nem tartott lépést, elmaradt az országos átlagtól; - megteremtődtek az alapvető feltételei a társadalomtudományi kutatásoknak és publikálásnak; -javult a TIT és a közművelődési intézmények kapcsolata; - fejletlen a megye hivatásos művészeti élete; - az amatőr művészeti együttesek művészi színvonalában és működési feltételeiben nagyok a különbségek; - megnyugtatóan folyik a közművelődési dolgozók továbbképzése, de a nagy fluktuáció miatt a szakképzettek aránya nem a kívánt mértékben emelkedik; - a közoktatás és közművelődés funkcionális egymásra találása még a kezdetnél tart; - az új módszertani irányítási forma az úgynevezett bázisintézmények rendszere beváltotta a reményeket. A feladatok meghatározásánál figyelembe vettük, hogy 1980-ig, vagyis a tervidőszak első fázisában nem lehet jelentős minőségi ugrással számolni. 215