Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Krupa András: Üdvözlő és megnyitó szavak

intezete ill. csoportja. Hangsúlyozni kell a közművelődési intézmények, különösen a levéltár, a múzeum és a többiek aktív szerepét. Számos szakembert tudott a szóbeli ismeretterjesztésbe bekapcsolni a TIT is, akik közül - mivel a TIT egyik motorja a szemlének - egyre többen jelentkeztek tanulmányokkal, dokumentumokkal. (A Békési Elet a TIT illetmény lapja is.) A Békés megyei Tanács a Békési Elet igazi, modern, azaz szocialista mecénása. 1963-ban a folyóiratra tett előterjesztésemben azt kellett még írnom: „A folyóiratot az esetleges négy szám balsikere miatt nem szabad beszüntetni... ne a kasszasiker legyen a fontos, hanem az, hogy reprezentálja Békés megye tudományos és kulturális életét". A megyei tanács kezdettől fogva nem szolgált rá e mondatra. Okosan és bölcsen bőkezű, s ez mindenekelőtt a tudatos tartalomépítésben, de a folyóirat formájában is érzékelhető. A szemle programja szinte jelszószerűen tömör volt. Mivel a Békési Elet népszerű tudományos és kulturális antológiának, majd tudományos és közművelődési szemlének nevezte magát, legfontosabb feladatának a megye tudományos, kulturális értékeinek bemutatását tekintette, oly módon, hogy minden tudományágnak, művészeti területnek, a közművelődés valamennyi vonatkozásának helyet adjon, azaz ami a Békés megye aktuális tudományos és kulturális életével összefügg, anélkül, hogy heterogénsága rosszul rakott billegő szénásszekérre, ill. „vegyes felvágottra" emlékeztetne. A színvonal tartásán és biztosításán túl e helyes arány kialakítása jelentette a legnehezebb feladatot. A megyét nem izoláltan, nem provinciálisán befeléfordulással, hanem tudatos szerkesztői céllal kívánta bekapcsolni a magyar haza szocialista társadalomépítését szolgáló tudományos és közművelődési áramába, erőfeszítések és áldozatok árán szintézisre akartunkjutni a jelennel, s a horizontális feltáró tevékenységet harmonikusan kívántuk összekapcsolni a vertikálissal is: a haladó és a forradalmi múlttal, azzal a hagyománnyal, amely hozzájárult megyénk gazdasági, művelődési fejlődéséhez, az emberek boldogulásához és életének szebbé tételéhez. így kértük fel és kapcsoltuk a szemléhez az írókat is: Azokat, akik a megyében élnek - természetesen őket elsősorban azokat, akik a megyéből származtak cl, és végül azokat, akik a megyéről írtak. Ez szerencsés szerkesztői politikának bizonyult, mert abban a körben, amelyben a Békési Elet hat és tevékenykedik, az időben előrehaladva ez egyre inkább terebélyesedett, és ezáltal egyre aktuálisabb alkotásokat tudtunk közreadni. Nem szégyelljük elmondani, hogy tanultunk más megyék hasonló szemléitől is. Induláskor szinte mintaként lapoztuk a Jászkunság és a Borsodi Szemle köteteit, s azóta is minden hasonló szintű folyóirat és szemle jó tapasztalatát magunkénak is valljuk, úgyszintén a „nagy" folyóiratokét is: a Valóságtól, a Századoktól az Ethnographiáig bezáróan. A Békési Élet kissé műhely is kívánt lenni, és szeretné ezt a szerepet továbbra is betölteni. Hiszen jellegéből fakad, hogy pártfogolja mindazt, ami a megyében a tudományos és kulturális kutatást szolgálja, s ennek révén szocialista szemléletre, szocialista közgondolkodásra nevel. Ezt a célt szolgálja a folyóiratnak mind a struktúrája, mind a tudatos rovatszerkesztése. Mindez végül is azokat a tartalmi feladatokat támogatja, amelyek közvetlenül segítik a megye építését, a lakosság kulturális felemelkedését, a szocialista közművelődést. A konferenciát ezennel megnyitom. Hasznos tanácskozást kívánok. Erezzék jól magukat. 211