Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Nagy János: Békés megye közművelődési helyzete és feladatai

BÉKÉS MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSI HELYZETE ÉS FELADATAI NAGY JÁNOS Tisztelt Tanácskozás! Kedves Elvtársak! Felszabadulásunk 30. évfordulójának ünnepségei között került sor a megyénk közművelődésének kiemelkedően fontos részét jelentő Békési Elet 10. évfordulójának megünneplésére. Ez az időbeli egybeesés véletlen, mi mégis jelképesnek tartjuk, mert úgy érezzük, hogy így még világosabban kitűnik az ünnepségek tartalmi azonossága, még jobban kifejeződik, hogy felszabadulásunk tette lehetővé kulturális életünk megújulását, szocialista szellemű és elkötelezettségű közművelődésünk kibontakozását. Megyénk jelentős kulturális hagyományokkal büszkélkedhet. Mindig voltak demokratikus érzelmű, a nép nevelésének szükségességét érző tanítók, lelkészek, közalkalmazottak, akik az akkori állam közönyével is megküzdve vállalták a nép kulturális felemelkedéséért folyó harcot. A legkiválóbb és legismertebb ilyen egyéniség Tessedik Sámuel volt, de a századfordulóra és azt követően egyre nagyobb számban kialakuló különféle kulturális társulatok, egyesületek, körök élén is sok olyan széles látókörű ember állt, akinek tevékenységét máig sem értékeltük jelentőségének megfelelően. Pedig az ő hatásuk is érződik azokban a tömegek körében elterjedő kulturális mozgalmakban, amelyekre méltán büszkék vagyunk, és amelyeket a legértékesebb kulturális tradíciónknak tartunk. A kulturális mozgalmak megyénkben mindig a tömegek egyik legfontosabb politikai és ideológiai tudatformáló eszközei voltak. Közismert, hogy milyen nagy szerepet játszottak pl. az olvasókörök, a Viharsarok agrárszocialista tömegeinek forradalmi felkészítésében, vagy a munkás-dalkörök a Horthy-korszak idején a kialakuló ipari munkásság szervezkedéseiben. A terror gátolhatta, de meg nem akadályozhatta a kulturális szervezetekben megvitatott jövőépítő gondolatok erjedését. A felszabadulás a kultúrában is megteremtette a lehetőséget, hogy a haladó gondolatok valóra váljanak. A felszabadulást követő évek soha nem tapasztalt kulturális éhsége bizonyította, hogy a tömegek között a demokratikus kultúra addig titokban terjesztett gondolatai, magvai jó talajba hullottak. A tömegek igénye volt és maradt az alapja annak az alkotó készségnek, amely megyénk kulturális életét akkor és ma is jellemzi. Az országos hírű Békés-Tarhosi Enekés Zeneiskola mellett kevésbé ismert, de az akkori idők tettrekészségét talán még jobban kifejező művelődési létesítmény volt a gyula-remetei táj tanítóképző, amely a tanyán élő szegényparasztság gyermekeiből nevelte a tanyák tanítóit. Közismert, hogy 212