Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Krupa András: Üdvözlő és megnyitó szavak

E kétnapos rendezvénnyel Békés megye egyetlen tudományos és közművelődési szemléjét, a Békési Eletet ünnepeljük, de elsősorban azt a munkát, amely tíz év során felhalmozódott a szemle köteteiben. S reméljük, hogy nem holt tőkét eredményezett, hanem a szárnyaló tudás számára, a sokoldalú ember további kibontakoztatásához adott biztatást, alapot, és a megye eddig feltáratlan kincsei napfényre hozásának volt kemény acélos csákánya, még ha egyszer-kétszer ki is csorbult; a megyében szunnyadó, meglévő szellemi erők mozgósításának volt egyik közvetítő szíja, még ha néha megmeglazult is. E konferencián nem saját magunk, tehát a szerkesztők és állandó szakírók értékelését akarjuk elérni, hanem magát a megyét, sokoldalú arculatát szeretnénk emberközelbe hozni: hogyan fejlődött, mivé lett szűkebb hazánk, Békés megye, hiszen szemlénk címe is magában hordozza ezt a követelményt: Békési Elet! Egy kicsit szót szeretnénk váltani a hasonló típusú szemlék, folyóiratok szerkesztőivel, kiadóival: Ok hogyan csinálják, mit akarnak, milyen terveik vannak? Együttesen pedig: Miképpen segítsük pártunk XL kongresszusának, ill. közművelődési, tudománypolitikai határozatának megvalósítását, népünk kulturális felemelkedését. Bízunk benne, hogy e célok jegyében mind a referátumok, mind a hozzászólások hasznos tapasztalatokkal gazdagítanak mindnyájunkat. A Békési Elet nem született meg minden előzmény nélkül. Olyan hasznos kísérleteknek és előfolyóiratoknak az utódainak tekintjük magunkat, mint a Körös Népe, mely hat kötetet ért meg, mint a szépirodalmi indíttatású, néhány számmal jelentkező Békési Üzenet és az egyszámos Viharsarki Elet. Ezek a vajúdások részben azt a szenvedélyes akaratot igazolják, mely olyan folyóirat megalakulását kívánta, amelyben kifejezi magát Békés megye tudományos és kulturális közvéleménye, másreszt azt is, hogy érlelődtek a feltételek egy stabil szemle fenntartásához. Az egy évtizedes Békési Elet végső soron a Békés megye mai napig leghosszabb ideig, rendszeresen és zökkenőmentesen megjelenő folyóiratává lett. Tegyük hozzá mindjárt, hogy nem véletlenül. A megyében ekkorra alakult ki az a bázis, amelyen gyökeret verhetett és egészségesen serdülni kezdhetett a szemle ágas-lwgas jája. Az MSZMP Békés megyei küldöttértekezlete 1975-ben megállapította, hogy: „A felszabadulás óta eltelt három évtized a megye életében a legjelentősebb korszak volt. Történelmileg rövid idő alatt nagy gazdasági és társadalmi változás ment végbe a megyében is. Dinamikus fejlődés bontakozott ki a gazdálkodásban és vált tartóssá." Az ipar - különösen az elmúlt 15-20 évben - ugrásszerűen fejlődött, a termelés volumene 1954-hez viszonyítva 1974-ben 559%-kal emelkedett. Ez jellemző a mezőgazdaságra is: pl. a búza és a kukorica termése megháromszorozódott, a sertésállomány két és félszer lett nagyobb a három évtized alatt. „Lényegesen emelkedett a lakosság anyagi, kulturális, egészségügyi és szociális jóléte". Ezáltal a nagymérvű, megyéből történő elvándorlás megtorpant. A megye gazdasági és társadalmi alakulásának eredményei és gondjai alapján fejlődött a kulturális élet is. A Békési Elet szempontjából ki kell emelnünk azt a jelentős tényt, hogy az ipar és a mezőgazdaság rohamos fejlődésével egyidőben nagymértékben megnőtt a képzett műszaki, agrár szakemberek száma, megizmosodott a pedagógus-, a jogász-, az orvostársadalom. A tudományok új területei kezdték képviseltetni magukat a megyében. Létrejött két főiskola, az MTA három kutató210