Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vonsik Gyula: A természettudományok szerepe a korszerű műveltségben

Az elmúlt évek azt is bebizonyították, hogy az emberiség haladása szempontjából milyen hirtelen növekszik a biológia szerepe. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a biológia belépett a forradalmi fejlődés időszakába és, hogy a „biológiai kor" előestéjén áll az emberiség. Az ilyen értékelések természetesen csak abban az értelemben helytállóak, hogy a biológia most egyre inkább egzakt tudománnyá válik, legújabb eredményei pedig olyanok, hogy közvetlenül befolyásolják a társadalmi életet. Ez kifejezésre jut abban, hogy a termelésben egyre nagyobb mértékben hasznosítják a biológiát, mind pedig azokban az újabb perspektívákban, melyeket az ember tevékeny életének meghosszabbítása, valamint a világűr meghódításának és bolygónk globális birtokbavételének viszonyai között a környezethez való alkalmazkodás terén tárt fel a biológia. Mindez megnöveli a biológia problémáinak filozófiai szerepét és fokozza jelentőségét világnézetünk természettudományos alapjainak kialakítása szempontjából. A jelen korban a matematika is nagy szerepet játszik elsősorban abban, hogy igen bonyolult jelenségek megnevezésérc és kifejezésére ad lehetőségeket, de egyben metódus is az új igazságok, törvények keresésére. Pl. a logikai és matematikai eszközök nagy fejlődése lehetővé teszi fejleszteni a filozófia gnoseológiai oldalát - metodológiai apparátust, ez azt jelenti, hogy lehetővé teszi a természettudományok és a társadalomtudományok bizonyos kérdéseinek pontosabb kidolgozását és ezzel a marxista filozófia gazdagítását. A kérdések széles köre merül fel a kibernetikai és világnézeti vizsgálódások összetalálkozásánál is. Elsősorban a kibernetika által a tudományba bevitt új elvek és fogalmak, elsősorban az „információ" és a „vezérlés" fogalmainak értelmezéséről van szó. Most igen fontosnak tűnik, hogy a kibernetikai elvek és fogalmak a marxista-leninista visszatükrözési elméleten felépülő gondolkodás továbbfejlesztésében felhasználásra kerüljenek, szerepe abban van, hogy a jövő kutatásában az aktív visszatükröződés mind teljesebben megvalósuljon, továbbá abban, hogy az ember alkotó tevékenységében, a társadalmi rendszerek aktivitásában végbemenő minőségi ugrás vizsgálata létrejöhessen azért, hogy nemcsak a jelen, hanem a jövő visszatükrözésének mechanizmusát is tanulmányozhassuk. Ha a természettudományok gondolkodást meghatározó tartalmi problémáit vizsgáljuk, akkor a következőket látjuk: Feszült figyelmet fordítanak a tudomány olyan fejezeteinek problémáira, mint az elemi részecskék fizikája, az extragalaktikus csillagászat, molekuláris biológia, kibernetika, operációkutatás stb. Nagy arányokban bontakoznak ki a rendszerszerű struktúrakutatások. Elmélyültebben kezdik elemezni a megismerés aktivitásának problémáit. Ezzel együtt már a tulajdonképpeni filozófia területén a következő kérdések nyomultak előtérbe: a világ egysége és a valóság egyes területeinek minőségi sajátossága, az általános és a különös, amelynek kérdése a fizikának a kémiába és a biológiába történt behatolásából, a kibernetika széles körű alkalmazásából, a természet- és társadalomtudományok kölcsönhatásának fokozódásából következett. Mindebből az is fakad, hogy a természettudomány filozófiai kérdései elemzésének szintén jelentős szerepe van a gondolkodás tartalmi formálásában. Ez azt is jelenti, hogy az egészében vett tudományos megismerés és az egyes természettudományi ágazatok logikai-módszertani problémáinak kidolgozása folyamán az általában vett tu189