Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

csak elenyésző összefüggésekben tudták érvé­nyesíteni a kétirányú összehasonlítást. De ha ez az alapkutatás - mint már említettük - idő­benjelenik meg, azóta éppen erre az anyagra támaszkodva, születhetett volna komolyabb eredmény is e téren. A tanulmányok sorát Manga János monoli­tikus tanulmánya nyitja meg. A családi élet és a kalendáris napok szokásait dolgozza fel, melyeket kiegészít hozzájuk kapcsolódó szlo­vák népdalokkal. Manga él a korábban meg­jelent forrásokkal (Horváth Sámuel, Gajdács), elsősorban a szokások történelmi fejlődésének érzékeltetése céljából. Kiemeli az új otthon és a környezet szerepét és hatását a szokások alakulására, s mind a történelmi, mind a gaz­dasági, társadalmi, környezeti alapra építi Tótkomlós szlovák népe szokásainak feldol­gozását. így nagy hangsúlyt kapott az is, hogy az adatközlők maguk is számoljanak be a köz­ség szociális rétegződéséről, népi közösségi formáiról, kapcsolatáról. Manga nem általá­ban ír a szokásokról, nem konstrukciós, össze­sített képet ad róluk, hanem a szokások rend­jét, változását, alakulását konkrétan az adat­közlők tanúvallomására építi. Mivel a nép­rajzkutató számára napjainkban nem lehetsé­ges, hogy egy adott közösség valamennyi tagjától szerezzen be információt, s ezt feldol­gozva alkosson tudományos képet, ezért azt az utat választja, hogyjól megválasztott infor­mátorok ellenőrzött, konfrontált véleményére épít, mely ugyanilyen szintű eredményhez juttatja el a kutatót. A módszer korszerű, mert adott, konkrét gyakorlatra épít, melynek nemcsak az individuum a gyakorlója, hanem a szűkebb környezete (családja, rokonság stb.) is, így a hitelesség és a gyakorlatnak a gyűjtött időben élő megvalósulása, s rög­zítése kritériumainak viszonylag a legtelje­sebben tud eleget tenni. E módszerrel mu­tatja be a születés, a házasság, a lakodalom, a halál tótkomlósi családi szokásait és az esz­tendő jeles napjai közül az András, a Luca, a karácsony, a farsang, a feketevasárnap, a hús­vét, a május elseje szokásgyakorlatát. Mivel a tanulmány jelen időben került a nyomdába, Manga felhasználja a kutatás óta megjelent forrásokat is. A tótkomlósiak hitvilágát a tragikusan ko­rán elhunyt, kiváló néprajzkutató, Diószegi Vilmos dolgozta fel, igen nagy ambícióval és körültekintéssel, leküzdve szinte a nyelvi nehézségeket is, bár a tanulmánya még mar­kánsabb lett volna, ha a nyelvismeret is segíti szép munkáját. Különösen ez a tanulmány érzékelteti az eltelt két évtized formáló erejét. Diószegi számos adatközlője már nem él, s magukkal vitték a sírba nem egy hiedelem­lény Diószegi idején is halványan élő emlékét. Napjainkban szinte lehetetlen ismeretükre lelni. Viszonylag kevés természeti hiedelmet tesz közzé, annál színesebb az emberfeletti és természetfeletti személyek, lények bemuta­tása. Különösen történeti értékűek a mitmitke (zmok, bóz :k), a boszorkány adatai, ill. a ma már alig gyűjthető ababinc, beÉah, pitimuzík, sikimiki lényekről szóló hiedelem feltárása. Szinte teljes képet nyújt a születés, az újszü­lött, a házasság, a halott köré fűződő hiedel­mekről, fontosak a kisparaszti termelés idején gazdagon élő és azóta elhaló s a háziállatokkal kapcsolatos hidelmek. Koppány János az egykor mindennapi gya­korlatban lévő, általánosan ismert és szeretett, sárral és földdel kapcsolatos gyerekjátékokat dolgozta fel alapos sokoldalúsággal. Ezek a játékok napjainkban már lényegében alig is­mertek: a gyerekek nem készítenek saras pukkanókat, kukuckát, ritkák az ugrálós já­tékok is, s a bicskával játszott területszerző és egyéb játékok is elmúltak. A golyózás, a bigé­zés, a pénzezés játékai a felszabadulás után egészen az ötvenes évekig intenzíven éltek. Ezért is tett nagy szolgálatot Koppány János, amikor a falusi életmód ezen sajátos megnyil­vánulásait még hiteles formájában tárta az utókor elé. Vajkai Aurél dolgozta fel Tótkomlós népi építészetét. Ugyancsak történelmileg érzékel­hető szakaszt zár le. Noha a tótkomlósi ház szerves része a nagy-alföldi népi építészetnek, sajátos helyi specifikuma arra késztette a szer­zőt, hogy alapos történelmi előzménykutatást, környezettanulmányozást végezzen, s rámu­152

Next

/
Thumbnails
Contents