Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 1. szám - SZEMLE
értékelje; hogy kultúrtevékenysegük bemutatásakor a kulturális bizottságok megalakítását is jelezze. A nemzeti bizottságok 1945 második felében játszott szerepéről joggal állapítja meg, hogy noha az országos fejlődés tendenciája éreztette hatását, a visszaesés működésükben kisebb mértékű volt, mint sok más helyen. Vitatható viszont a nemzeti bizottságok egész munkásságának mérlegét megvonó záró alfejezetben követett megoldás: az, hogy a szerző a forrásanyag hézagosságára és arra hivatkozva, hogy szerinte a köztörténet még nem tisztázta egyértelműen jelentőségüket, jórészt visszaemlékezések idézésével igyekszik a nemzeti bizottságok szerepére vonatkozóan összegző értékelést nyújtani. A felszabadulás korszakának egyik legdöntőbb kérdéséről, a földkérdésről szól Szabó Ferenc ,,A földreform főbb kérdései Békés megyében 1945-ben" című tanulmánya. Az e témakörben a helytörténeti kutatás elé igen szigorú mércét állító szerző nem kívánta feldolgozni jelen munkájában a földreform teljes problematikáját, hanem a föld elosztására, birtoklására összpontosította figyelmét. Az eddigieknél szerteágazóbb, lelkiismeretes anyagfeltárás alapján vállalt feladatát teljes mértékben teljesítette, tartalmában és megfogalmazásában is precíz, magas színvonalú tanulmányt alkotott. Emlékeztet rá, hogy a földosztást követelő tömegmozgalomban milyen kiemelkedő szerepe volt a békési parasztságnak, amely felkészülten várta a rendelet kibocsátását. Képet ad a földosztás megszervezéséről, a földosztó szervek létrehozásáról. Hangsúlyozza, hogy a földigénylő bizottságok összetétele, a kommunistáknak s általában a szegényparasztság legharcosabb képviselőinek nagy súlyú részvétele „előre és eleve meghatározta a közel két cvig működő népi szervek radikális szemléletét, a rendeleteket felülbíráló magatartását, egész munkájuk tartalmát." (426. o.) A földosztás lebonyolításának egyik fő vonása a rendkívüli gyorsaság volt. Április első három hetében a kiosztható föld zöme a nincstelenek kezébe került. A másik, súlyos problémát okozó jellegzetesség a földhiány volt. Ez megmutatkozott „az egyes rétegek kielégítésének nagyfokú eltérésében, különösen a töredékföldes szegényparasztok igényeivel szemben gyakorta tapasztalható elzárkózásban, más oldalról pedig a rendeleten túlmenő, radikálisabb igénybevételben." (429. o.) Szabó Ferenc részletesen ecseteli azokat az elszánt, néha kétségbeesett kísérleteket, amelyek a földéhség enyhítésére, a föld nélkül maradt igénylők számának csökkentésére irányultak. A kiosztott föld megművelésére tett erőfeszítések érintése után nagyon érdekesek az 1945-ös termelőszövetkezeti kezdeményezéseket tárgyaló lapok. Ezekből kitűnik, hogy a közismert sarkad-feketeéri szövetkezet mellett négy másik helyen is történt próbálkozás termelő jellegű szövetkezésre (a doboziaknak az alapszabálya is fennmaradt), s még többször alakult gépszövetkezet. A kötetben végül ugyancsak önálló fejezet vizsgálja a megye iparát, Réti R. László ,,Az ipar szerkezeti sajátosságai Békés megyében, erőfeszítések az ipari termelés megindítására (1944-1945)" című tanulmánya. A fejletlen ipar a megye gazdaságában kisebb súlyt képviselt, s az ezzel összhangban szerényebb terjedelmű tanulmány feltétlen érdeme, hogy ez ideig kevésbé kutatott területre hívja fel a figyelmet. Megállapítása szerint „Békés megye az újjáépítés időszakában az ellenforradalmi korszaktól kapott, meglehetősen egyoldalúan fejlett, hiányos szerkezetű, alapvetően kis- és középipari jellegű, a foglalkoztatott munkaerő többségével szemben magas szakmai követelményeket nem támasztó, s emellett háborús károsodásoktól erősen sújtott iparra támaszkodhatott." (467. o.) A szerző rövid ismertetést ad az általában alacsony koncentráltságú iparágakról, elsősorban a túlsúlyban levő könnyűipari ágazatokról, majd vázolja az ipari termelés érdekében végzett szervezőmunkát, a hozott intézkedéseket. A kötetben Leiner Gyula, G. Vass István, Takács László tanulmányaiban előfordulnak elírások, apró hibák, ezeket azonban feleslegesnek tűnik felsorolni, egyrészt mert nem 142