Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

érintik a könyv mondanivalóját, alig csorbítják értékét, másrészt mert több kis pontatlanságot maga a könyv kiigazít más helyen. Egy módszertani problémáról viszont érdemes szót ejteni. A kötet készítői tulajdonképpen nem az 1944-1945-ös Békés megye történetét kívánták feltárni, hanem mai területének, tehát az 1950-ben Csanád és Bihar megyéből odacsatolt járásoknak a fejlődését is. Ez fokozott követelményeket állított a kutatók elé nemcsak a forrásanyag összegyűjtését, hanem a történetiség elvének érvényesítését illetően is a feldolgozó munka során. Kétségtelenül érezhető, hogy a „történelmi" Békés megye területére vonatkozólag viszonylag gazdagabb forrásanyagot használtak fel a szerzők. Bizonyos egyenetlenség figyelhető meg a tekintetben is, hogy míg például Takács László egységes területként, egyforma súllyal vizsgálja a mai megye minden tájékát, addig G. Vass István szinte kizárólag az 1950 előtti Békés megyével foglalkozik, míg Szabó Ferenc az 1950 előtti Békés megyéből veszi mondanivalója gerincét, s kerülve az összemosást, de a lehetőség szerint igyekszik végigkísérni az utóbb átcsatolt járások eseményeit, jellemző vonásait is. A vizsgált időszakban nem egy közigazgatási egységet alkotó területek tárgyalása közben feltétlenül helyes választóvonalat húzni az össze nem tartozó területek közé, jelezni, hogy éppen melyikről van szó és összehasonlító módszerrel párhuzamba állítani őket. Ez többnyire így is történik a kötetben, de nem mindig. Ezért történhetett meg, hogy a szerző arról ír, hogy az alispáni intézkedés szerint az új képviselő-testületek fele a pártokból, fele az érdekképviseletekből kerüljön ki. Csupán a jelzetből derül ki, hogy valószínűleg a bihari alispánról van szó. Az akkori Békés megyében a valóságban szó sem volt a képviselő-testületek ilyen összetételéről. (180. o.) így fordulhatott elő, hogy másutt arról van szó, hogy Békés megye főispánjának körlevele milyen félreértéseket okozhatott Sarkadkeresztúron és Méhkeréken, holott e két község akkor a Bihar megyei főispán fennhatósága alá tartozott. (334. o.) Mindez nem változtat azon, hogy a Békés megye 1944-1945-ben című kötettel a magyar történettudomány egészében kiemelkedő színvonalú helytörténeti művel gyarapodott, amely új következtetésekkel, rengeteg új adattal, szemléletes függelékekkel segíti a történészeket további munkájukban. Az igényes munka azonban méltán válthat ki érdeklődést a megye szélesebb közvéleményében is. Ezt szolgálja gazdag tartalma mellett csiszolt, olvasmányos stílusa, érdekes képanyaga, a Kner Nyomda gyomai üzemét dicsérő ízléses kivitele. 143