Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

Békés megye 1944-1945-ben Szerkesztette: Dér László és Szabó Ferenc (Békéscsaba, 1975. 484 I.+64 l. képmelléklet) SIPOS LEVENTE Felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából nagymértékű tanulmánykötetet bocsátott közre az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, folytatva azt a kezdeményezést, amelynek első terméke a Tanácsköztársaság fél évszázados jubileumára megjelentetett tanulmánygyűjtemény volt. Az újabb kötet méltó emléket állít a Viharsarok népe hősi küzdelmeinek a felszabadulás időszakában, a népi demokratikus forradalom első esztendejében. Jól tükrözi azt az elemi erővel feltörő tenniakarást, forradalmi kezdeményező készséget és tetteket, amelyek meghatározták a helyi események jellegzetességeit és sajátos arculatot kölcsönöztek a megye történeti folyamatainak. E sajátosságok feltárása fontos vonásokkal gazdagítja nemzeti történetünk e kiemelkedő szakaszának történeti képét. Ugyanakkor a szerzői gárda tartózkodott attól, hogy túlhangsúlyozza a sajátosságokat, nem próbálta különleges színben feltüntetni Békést, hanem igyekezett dialektikusan bemutatni, hogy miképpen illeszkedett bele a megye az országos fejlődés menetébe. Egészében megállapítható, hogy a magyar történetírás vitathatatlanul jelentős nyeresége a tanulmánygyűjtemény. A kötet hosszú évek körültekintő munkájával - gazdag levéltári anyaggyűjtés, a korabeli sajtó felhasználása és az újabb szakirodalom figyelembevétele alapján - készült el. A tapasztalt szerkesztők - Dér László és Szabó Ferenc - irányításával, a Békés megyei színvonalas helytörténetírás széles körű módszertani tapasztalataira támaszkodva, a szerzői kollektíva egészében olyan kiérlelt műveket alkotott, amely a tárgyalt kor valamennyi fontos megyei gazdasági és társadalmi kérdését felveti és többé-kevésbé részletesen választ is ad rájuk, mégpedig helyes választ. A könyv jelentős hozzájárulást jelent a megye felszabadulás utáni történetének majdani szintézisjellegű megírásához. Egyes részeiben már monografikus feldolgozás benyomását kelti, de a tanulmánykötetnek, mint műfajnak a korlátai olykor azért kiütköznek. A szerzők és a szerkesztők érzékelhetően fokozott gondot fordítottak a felesleges ismétlések kiküszöbölésére, a műfajból fakadó eme veszélyt mégsem tudták teljes mértékben elhárítani. Egyes helyeken a logikai összefüggések óhatatlanul szükségessé tesznek bizonyos ismétléseket, az azonban kissé már zavaró, hogy a nemzeti bizottságokról szóló tanulmány - még ha azok tevékenységének oldaláról közelítve is - olyan kérdéseket is tárgyal, melyeket más fejezet már megvilágított. A kötetet Leiner Gyula két tanulmánya nyitja meg. Az első („Békés megye gazdaságitársadalmi képe a felszabadulás előtt. Az ellenforradalmi rendszer utolsó hónapjai") felvázolja a felszabadulás előtti helyzetet, főként a megye agrárviszonyait. A történeti háttér ismerete egyrészt megkönnyíti annak megértését, hogy miért volt képes akkora erővel, s oly gyorsan kirobbanni a demokratikus népmozgalom, másrészt feltárja a felszabadulás utáni sok-sok nehézség egyes összetevőit. Leiner Gyula másik, igen nagy terjedelmű tanulmánya „Államhatalom, államigazgatás, közállapotok a megye felszabadulásától az ország 138