Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956)

állnak rendelkezésre tapasztalataink az őszi munkáról, s előttünk áll még a tél is, amely az eddig végzett munkánk eredményét, vagy eredménytelenségét fogja bizonyítani. De azt megállapíthatjuk, hogy az operett és kabaréláz már nem olyan mértékű, mint egy évvel ezelőtt. Sokoldalúbbak, változatosabbak a műsorok, elsősorban színjátszó csoportjainknál. Jobb a műfaji megosztás. A zenés vígjátékok mellett több a prózai darab, mesejáték, népszínmű, mai tárgyú magyar és szovjet darab, jóval kevesebb az operett. Emellett azonban távolról sem kielégítő még ez a műsorpolitika. Még mindig aránytalanság mutatkozik a könynyű műfaj javára, elhanyagolt a mai darabok előadása. Kevés a darabokban a mai hőst ábrázoló példakép, amit népünk és ifjúságunk elé állíthatunk. Műsorkiadásunk munkája még távolról sem kifogástalan, de egy-egy biztató lépést már tettünk."

1

4 A Népművelési Főosztálynak az ország műkedvelő művészeti életét vizsgáló és értékelő jelentése a Békés megyei helyzetet is tükrözte. A Békés megyei Tanács V. B. Népművelési Osztálya 1956. június 12-én a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolt a népművelési munka eredményeiről, és feladatairól. A beszámolóban megfogalmazást nyert az, hogy a kulturális szemlék továbbra is fontos szerepet játszanak a műkedvelő művészeti munkában. A DISZszel közösen Kulich Gyula ifjúsági kulturális szemlét rendeztek. A szemlére 580 műkedvelő művészeti csoport nevezett be, mintegy 14 000 résztvevővel. Ez egyben azt is jelzi, hogy 1956-ban 1949-hez viszonyítva a művészeti munka mitsem veszített jelentőségéből, sőt a csoportok száma, illetve létszáma is emelkedett. A jelentés szerint ,,a helyi, majd a járási bemutatók rendszeresen valamelyik ünnepség keretében vagy ahhoz kapcsolódva bonyolódtak le. A helyi bemutatókat kultúragitációs műsorok szolgáltatására is felhasználták, mivel a továbbjutás feltételeként bizonyos számú fellépést követeltek meg. A seregszemle az öntevékeny csoportok százait mozgatta meg. Meg kell azonban azt is mondani, hogy a lemorzsolódás elég nagyarányú volt, mivel sokszor csak számszerűségek hajszolása állt a szervezés középpontjában, nem pedig a művészi teljesítményre való felkészítés."

1

5 * Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti életével kapcsolatos vizsgálódásaimat, - amelyeket az 1956-os évvel zárok - az alábbi megállapításokkal kívánom összegezni a teljességre való törekvés igénye nélkül. 1. A felszabadulás utáni évektől a műkedvelő művészeti élet fokozatosan fellendült. Igen gyorsan megnőtt az együttesek, csoportok száma és létszáma. A fő jellegzetességük: a produkció, a szereplési vágy, ami sok esetben a káros sztár-szellem kialakulását is eredményezte. Ugyanakkor jelentős azoknak a csoportoknak is a száma, amelyek a párt művelődéspolitikájának megfelelően végezték a tevékenységüket, tartós közösségek kialakítására törekedtek, tervszerűvé tették a munkájukat, a szereplések mellett a kollektíva belső nevelését is fontos feladatuknak tekintették, részt vettek a kulturális agitációs és propaganda munkában, társadalmi vállalásokat tettek, állandóan javították műsorpolitikájukat, előadásaik színvonalát stb. Arról 40