Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956)

sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezek az együttesek olyan nagyszerű vezetőkkel rendelkeztek, akik irányítani, lelkesíteni és nevelni is tudták a kollektívákat. Ezek az együttesek hosszú ideig, sőt egy részük a mai napig is, fennmaradtak: a változó körülményeknek és igényeknek megfelelően tudták formálni, alakítani műsorukat, gondoskodtak a csoporttagok kollektív szellemének kialakításáról a rendszeres és folyamatos utánpótlásról stb. Ilyen együtteseink a békéscsabai Balassi Táncegyüttes, a gyulai Körös Táncegyüttes, az eleki nemzetiségi együttes, a tótkomlósi népi együttes, a méhkeréki román népi együttes, az orosházi, gyulai, békéscsabai szimfonikus zenekarok, a Napsugár Bábegyüttes, az orosházi Madrigál kórus stb. 2. A művelődési otthon-hálózat kiépítésével egyidőben rendezett országos kulturális versenyek helyi, járási, megyei és országos bemutatói egy ideig jelentős húzóerőt jelentettek a csoportoknak. Egy idő után azonban ezek a rendezvények is ellaposodtak, bizonyos fokig formálissá váltak, a jól tevékenykedő és a versenyek során sikeresen szereplő együttesek, csoportok nem részesültek olyan elismerésben, amely további eredményes tevékenységre ösztönzött volna. Fenntartásuk, működtetésük jelentős összegeket emésztett fel, különösen a táncegyüttesek esetében; a műsorokhoz csizmák, cipők, ruhák, zenekari díj (a zenészek műkedvelésből nem szolgáltattak zenét a táncegyütteseknek), a koreográfus, oktató díja stb. Ugyanakkor ezek a minden évben meghirdetett kulturális versenyek egy idő után fárasztókká is váltak és az együttesek utaztatása, étkeztetése stb. szintén jelentős kiadással járt. Ismeretes, hogy a művelődési otthonok önfenntartók voltak, tehát sokkal hasznosabb volt, ha műkedvelő művészeti csoportjaik székhelyi és tájelőadásokat tartottak belépődíjért, mint a versenyben részt vegyenek. A nagyfokú lemorzsolódás a versenyek folyamán szintén ezzel függött össze. A művelődési otthonok művészeti csoportjai beneveztek a versenybe - mert illett s arra törekedtek jelentős számban, hogy onnan minél előbb kiessenek. Természetesen gyenge produkciójú és kezdő együttesek amúgy is kiestek onnan. De most nem ezt az oldalát kívánom vizsgálni a kulturális versenyeknek. 3. A művelődési otthonok - a központi elképzeléseknek megfelelően - nem tudták összefogni és irányítani egy-egy településen a társadalmi és tömegszervezetek műkedvelő művészeti csoportjait sem műsorpolitikailag, sem szakmailag. Hiába alakították ki a művészeti előadói státuszokat az intézményeknél, nem járt megfelelő és főleg tartós eredménnyel. 4. A megyei irányítás több irányban tett kísérletet annak érdekében, hogy a műkedvelő művészeti életet befolyásolja, műsorpolitikailag és szakmailag egyaránt. A megyei tanácsok népművelési osztályai 1954-ben művészeti csoportokat hoztak létre az osztályon belül. A csoportokban szakelőadók (zene, ének-zene, színjátszás, tánc stb.) gondoztak egy-egy művészeti területet. A járásoknál létrejöttek a népművelési csoportok, amely a tanácsi irányítóellenőrző munka javítását célozta. Sajnálatos, hogy tevékenységük 1956. év végén meg is szűnt a megyei művészeti csoportokkal együtt. E rövid két esztendő nem volt elegendő ahhoz, hogy a műkedvelő művészeti munka irányításában jelentős változás álljon be. 41