Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - SZEMLE

Béla Ottó: A szövetkezeti mozgalom negyedszázada Méhkeréken (1948-1973) MÄRAIGYÖRGY Méhkerék Csonka-Bihar megye egyik legdélibb kis községe volt, amikor 1944. okt. 6-án felszabadult. Az 1945. március 17-én megalakult földigénylő bizottság nem sokat tudott az igénylőknek kiosztani, mert jelentős nagybirtok a község határában nem volt. A község lakossága akkor is 84%-ban mezőgazdasági élethivatásé s munkaszerető ember volt, akik a környező uradalmakban vállaltak munkát, hogy megélhessenek. Ismerte jól a méhkeréki helyzetet a járási központban, Berettyóújfaluban működő párt- és földrendező bizottság és Darvas, Sarkad és Zsadány községek határában nyilvántartásba vett állami tartalékföldekből biztosított közös gazdálkodásra, táblák kialakítására alkalmas területeket, ahol még üres gazdasági épületek is álltak benépesítésre várva. A távolságok nehézségeit vállalva, szívesen fogadták a méhkeréki nincstelen parasztok ezt a megoldást is és 1948. okt. 9-én 31 taggal megalakították a Méhkeréki Földbérlő és Termelőszövetkezetet Radnóti János szervezőbizottsági elnök vezetésével. Ugyancsak 1948. évben alakult meg 126 taggal a Méhkeréki Földmívesszövetkezet, sőt Duló György ekkor szervezte meg az azóta népszerű néptáncegyüttest is, amely ma is sikeresen működik. Az első termelőszövetkezet felvette a „Rákosi" nevet és Kozma Tivadar, majd id. Rúzsa György elnöklete mellett 437 kat. h. földön gazdálkodott, amiből 398 kat. h. volt a szántó. Munkacsapatokat alakítva végezték a növénytermelést, úgy, hogy kb. 3 kat. h. jusson egy családra. Mihucz János 305 kat. h.-on „Bocskay" néven I. típusú termelőszövetkezeti csoportba gyűjtötte össze azokat, akik még nem szánták rá magukat a szövetkezeti közös termelésre. 1956-ban 72 család köztük 12 középparaszt - „Űj Élet" néven egy másik termelőszövetkezetet alakított 322 kat. h.-on, amiből 318 kat. h. volt a szántó. Az ellenforradalmi események után a volt „Rákosi" és „Üj Élet" termelőszövetkezet tagjait Cséffán György gyűjtötte össze és 72 család „Kossuth" néven alakított termelőszövetkezetet Méhkeréken 305 kat. h.-on, amiből 296 kat. h. volt a szántó. Alakult 1959. március 7-én egy másik termelőszövetkezet is Méhkeréken „Viharsarok" néven. Ez a megosztottság nem volt előnyös már az ellenforradalom előtti időkben sem, de azt követően sem, mert megfelelően beruházni, a termelést, korszerűsíteni és igazán nagyüzemi nívóra emelni nem sikerült. Ebben közrehatottak a sajátosan nehéz helyi termelési viszonyok: a kedvezőtlen adottságú talajviszonyok és a szakember ellátottság problémái. Így amikor napirendre került a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felfejlesztése, időszerűvé vált egy, az egész községet átfogó, erős mezőgazdasági termelőszövetkezet létrehozása, amelynek aztán érdemes volt nagyobb területet is biztosítani. A méhkeréki „Kossuth" mg. termelőszövetkezet 19 5 9. febr 2-án kimondotta 267