Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - SZEMLE

feloszlását. 1959. febr. 14-én alakult meg „Nicolea Balcescu" híres román költő ne­ve alatt az új termelőszövetkezet Martyin László vezetésével, amelyhez 1959. szept. 16-án csatlakozott az önállóan életkép­telennek bizonyult „Viharsarok" termelő­szövetkezet is. MSZMP Békés Megyei Pártbizottsá­gát az új nagy termelőszövetkezet tagjai­nak szociális helyzete aggasztotta, mert a tagoknak egész évben folyamatos fog­lalkoztatást nem tudott akkor biztosítani és a kampánymunkák nem biztosították az elég népes családok megélhetését. Ezért a méhkerékiek ebben az időben is csoportosan vállaltak másutt növényápo­lási és betakarítási munkát. Ezt fokozta a bandagazdák igen erős szervező mun­kája, akik magas napszámbér ígéretével autószámra hordták el reggelenként a méhkerékieket a környező állami gazda­ságokba. A Gyulai Állami Tangazdaság­nak is állandóan volt méhkeréki munka­csapata a legutóbbi időkig, de a sarkadi cukorgyárban és kendergyárban, valamint a gyulai üzemekben is sokan dolgoztak és dolgoznak ma is Méhkerékről. Ezen a helyzeten kívánt enyhíteni a me­gyei pártbizottság, amikor megbízta Lei­tyán István mezőgazdasági osztályveze­tőt, hogy az állami gazdaságok területi igazgatójával, valamint a Sarkadi Járási Tanács V. B.-vel közreműködve, akit ak­kor Nagy Gábor képviselt, oldják meg a területszerzést. A Vizesfási Állami Gaz­daság újszalontai üzemegységének felszá­molása került napirendre. Így kaptak a méhkerékiek az újszalontai határból meg­felelő gazdasági épületekkel mintegy 1000 kat. h. szántót, amelyből 220 kg prí­ma lucerna volt kasza alá éretten. A töb­bit az újszalontai „Béke" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kapta meg. Az N. Balcescu Mg Termelőszövetkezet ma kö­zös gazdálkodás alá tartozó 3820 hektár földjéből 3292 hektár a szántó és ez jórészt Újszalonta, Mezőgyán, Kötegyán és Sar­kad határában terül el, mert ennyi hely­ről kapott a termelőszövetkezet a felfej­lesztés során területeket. így a szövetke­zet használatában lévő föld több mint a községi határ. (Méhkerék 2202 ha, Új­szalonta 1015 ha, Mezőgyán 289 ha, Sar­kad 193 ha, Sarkadkeresztúr 67 ha, Kö­tegyán 62 ha.) A szövetkezeti mozgalom terén Méhke­réken 1959-ig ezek történtek távirati stí­lusban megfogalmazva. Ezeknek az ese­ményeknek részletes kimunkálása és do­kumentálása fontos és hézagpótló fejeze­tei lehettek volna az érdekelt két megye termelőszövetkezeti történetének. Ezt a hálás és komoly feladatot azonban nem vállalta Béla Ottó e jubileumi kiadvány szerkesztője s e fontos időszakot rövid, hézagos felvillantásokkal, valamint az ér­dekelt személyek riportszerű visszaemlé­kezéseivel érintette. Martyin László első elnöke a N. Balcescunak, ebből is kima­radt, sőt a fényképét sem láthatjuk a mellékletben. Elemzően és részletesen csak a jelenlegi elnök Rúzsa György ve­zetésének gondjaival, eredményeivel és eseményeivel foglalkozik. A Békés megyei Tanács V. B. 1971­1972. és 1973. években kénytelen volt szanálni a mérleghiányossá vált N. Bal­cescu mg. termelőszövetkezetet kedvezőt­len adottságai, gyenge termelési viszo­nyai miatt. Nagyon találóak a határoza­tok azon megállapításai és kikötései, me­lyeket az engedélyezett hitelek feltételei­ként írtak elő. Ezek között szerepelt a szakvonal hatékony érvényesülésének biz­tosítása, a talaj termőképességének foko­zása, a juhászat és a ridegmarhatenyész­tés fejlesztése. Ezek ugyanis a méhkeré­ki termelőszövetkezet eredményes gazdál­kodásának időszerű problémái és ezekkel még elemzőbben érdemes foglalkozni. Igen jellemző a méhkeréki termelési vi­szonyokra az intenzív háztáji gazdálko­dás, melyben a szerződéses állattenyész­tés mellett a fóliás zöldségtermelés szép eredményekkel virul, jelentős jövedelmet biztosít és leköti a családok munkaerejét. 268

Next

/
Thumbnails
Contents